History matters
Ami nem hajlik, az törik – régi bölcsesség juthat eszünkbe az amerikai választási eredményeket nézegetve. A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt?
Hajnal Jenő vezetésével megalakult az új összetételű vajdasági Magyar Nemzeti Tanács hétfőn.
Megalakult az új összetételű vajdasági Magyar Nemzeti Tanács hétfőn Szabadkán a Városháza dísztermében. A szerbiai magyar kisebbség önkormányzati szervének új elnöke Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet eddigi igazgatója lett.
Hajnal Jenő emlékeztetett arra, hogy az MNT hosszú utat tett meg az utóbbi 15 évben attól kezdve, hogy 1999-ben megalakult az ideiglenes nemzeti tanács. Hozzátette: az MNT 2010 és 2014 között számos fejlesztési stratégiát dolgozott ki, az új összetételű testület pedig a korábban megkezdett tevékenységet kívánja folytatni, a lefektetett alapokon akar építkezni. Beszédében kiemelte: az MNT munkáját meghatározza a közösséggel való viszony, és ő szolgálni kívánja ezt a közösséget. Olyan országban akarunk élni, amely tiszteli gyökereinket, és lehetővé teszi a szülőföldön való boldogulást - tette hozzá.
Az ülésen hitelesítették a tagok mandátumát is.
Az október 26-i nemzeti választáson az MNT 35 helyéért 117 jelölt indult négy választási listán. 31 helyet a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott lista, a Magyar Összefogás szerzett meg. Két mandátumot tudhat magáénak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége VMDK-Csonka Áron lista, illetve egy-egy képviselőt delegálhat az MNT-be a Másként Magyarságunkért-Fodor László lista – amelyen a jelöltek között olyan politikusok is szerepeltek, akik a főleg szerb tagsággal rendelkező Demokrata Párt (DS) tagjai –, valamint a szintén többségében szerb tagsággal rendelkező Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnökségi tagjának listája, a Magyar Liga-Új Magyar Alternatíva -Vass Tibor.
A nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadták el. Ez lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területei közül elsőként a Vajdaságban alakulhasson meg a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer. Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg. A testület hatásköre az oktatás, a nyelvhasználat, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki.
A szerb alkotmánybíróság 2014 januárjában alkotmányellenesnek nyilvánította a nemzeti tanácsokról szóló törvény néhány pontját, ezért változtatni kellett a jogszabályon. A módosítás főleg a választások módjára vonatkozott, az új összetételű nemzeti tanácsok felállását követően pedig a belgrádi parlament napirendjére kerülhet az országos kisebbségi önkormányzatok hatásköreinek kérdése is.