Fiatal politikusok vitáztak Balatonfüreden, az Infotér Konferencia nulladik napján, többek közt a fiatalok és a közélet viszonyáról, az egyetemi politizálásról és az elvándorlásról.
Szerdán este, a balatonfüredi Infotér konferencia nulladik napjának kerekasztal-beszélgetésén Böröcz László, a Fidelitas ügyvezető alelnöke, Farkas Gergely, a Jobbik Ifjúsági Tagozat elnöke és Szarvas Koppány Bendegúz, az Ifjú Demokraták (IDE) elnöke vitatkoztak arról, mit kínál ma Magyarország a fiatalok számára. A beszélgetés moderátora Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője volt.
A fiatalok elvándorlásáról a Fidelitas alelnöke azt mondta, hogy nem példátlan a magyar történelemben, a 19. és a 20. század fordulóján – amire ma monarchia aranykoraként tekintünk vissza – szintén nagyon sokan hagyták el az országot. Böröcz abban bízik, hogy ezek az elvándorlók előbb-utóbb hazajönnek, amihez azonban a kormánynak először az ország gazdaságát és költségvetését kellett rendbe tennie. A jobbikos politikus szerint a fiatalok fő problémája a kiszámíthatatlanság, ez a külföldre költözés egyik fő magyarázata is, és ezért súlyos felelősség terheli a kormány össze-vissza döntéseit. Az IDE elnöke azt mondta, 2010 előtt kifejezetten kiszámítható, tervezhető volt a jövő a fiatalok számára, nem véletlen, hogy az Orbán-kormány hivatalba lépése előtt nem volt olyan év, amikor több mint negyvenezren hagyták volna el az országot. Szerinte akkor lesz ismét vonzó a hazatérés a fiataloknak, ha az ország kelet helyett ismét demokratikus, nyugati irányba fordul.
Mindhárom politikus egyetértett abban, hogy a politikai ifjúsági szervezetek számára lehetővé kéne tenni, hogy jelen legyenek a felsőoktatási intézményekben. Böröcz arról beszélt, hogy a Fidelitas 2009 óta következetesen ezt az álláspontot képviseli, amiről már egyeztettek is a Rektori Konferenciával, de úgy látják, hogy még hosszú folyamat vezet oda, hogy el lehessen fogadtatni ezt a felsőoktatás érintettjeivel. Farkas azt vetette a Fidelitas szemére, hogy ha tényleg következetesek, akkor az azt is jelenti, hogy súlytalanok, mivel 2010 óta semmivel sem jutott előrébb ez a kérdés, pedig a kormánypárti szervezetnek sokkal nagyobb a mozgástere, mint egy ellenzékinek. Farkas azt mondta, társadalmi vitának kéne kezdődnie a politika egyetemi jelenlétéről.
Böröcz és Farkas abban sem értettek egyet, hogy mire lenne szükség a politikai ifjúsági szervezetek egyetemi működéséhez: Böröcz szerint ma is megvannak ehhez a jogszabályi lehetőségek, csak az autonóm egyetemek döntésére van szükség, Farkas szerint ehhez módosítani kellene a felsőoktatási törvényt, ami tiltja a pártok jelenlétét (a Jobbik IT a Jobbik részeként működik, míg a többi ifjúsági szervezet jellemzően önálló egyesületként). Szarvas azt mondta, az egyetemi politizálás fő ellenzői azok a pártok, akik nem szeretnék, ha szimpatizánsaik politikával találkoznának és önálló gondolataik lennének.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Palotai Dániel az Indexnek elárulta, azonosulni tud a megújítás igényével és azzal, hogy a mostani kuratóriumi tagok helyét fokozatosan újak vegyék át, de mindannyian hisznek a felépített modellben.
Az olasz miniszterelnök nyíltan bírálta Spanyolország migránslegalizációs programját.
Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy olyan egyetemeket szeretnénk, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek.
Kiderült, hogy az „élni és élni hagyni elve” szlogen a gyakorlatban nem működik, 2015 után jöttek a perek, a céges érzékenyítések, az iskolai tananyagok körüli viták, és egy sor morális aggály, ami a meleglobbi ellen fordította az emberek egy részét.
Volt olyan vizsgázó, aki sírva jött ki a teremből, a dékán szerint „a magas bukási arány önmagában nem rendkívüli”.
A gyilkosságok indítéka egyelőre nem ismert.
A miniszterelnök szokásos ellenzék gyalázásába csomagolva épp megágyaz az elkövetkező megszorítások magyarázatának.
