Egyelőre nem rendez békemenetet a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a nemzeti szuverenitás védelmében, mert az Egyesült Államok és Magyarország közötti nézeteltérések elsősorban diplomáciai úton rendezhetőek – jelentette ki Fricz Tamás, a CÖF alapítója csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. A békemenet, ami egyfajta végső megoldás, most kontraproduktív lenne, azt a látszatot keltené, hogy nekirontanak Magyarország szövetségesének, az Egyesült Államoknak – közölte a politológus.
Azt mondta: a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadás áttevődött a tengeren túlra. Ezúttal az Egyesült Államok lépett fel, mert szerintük nem állunk eléggé melléjük az Oroszország ellen felmelegített, már-már új hidegháborús konfliktusban. Azt látják, hogy Amerika úgy viselkedik mint a filmekben a cowboyok, akik azonnal pisztolyt rántanak és tüzelnek. Ennek a magatartásnak a lecsillapítása pedig „kormányzati, diplomáciai terep”. A békemenet ezt a cowboy-mentalitást erősítené, egy tovább éleződő konfliktusban pedig Magyarország aligha győzhet az Egyesült Államokkal szemben – mondta Fricz Tamás.
Csizmadia László, a CÖF másik alapítója úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok a Déli Áramlat, a paksi atomerőmű és a keleti nyitás politikája miatt hozta kellemetlen helyzetbe, a többi között a kitiltási üggyel Magyarországot. Szerinte az amerikai Demokrata Párt azért támadja a magyar kormányt, mert felvette a harcot a Magyarországot és a világot szorongató neoliberális és posztkommunista pénzügyi érdekeltségekkel szemben. Elfogadhatatlan az is, hogy a megtévesztett Barack Obama elnök, Clinton volt elnök befolyására megkérdőjelezi a magyar civil élet szabadságát – jelentette ki.
Azt is kifogásolják, hogy Obama válaszra sem méltatta a levelüket, amelyben azt javasolták , hogy hívja meg Magyarország miniszterelnökét tárgyalásra a Fehér Házba, ám fogadta Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét. Ugyanakkor az USA magyarországi ügyvivője a korrupció vádjával illette a magyar kormányt, miközben semmilyen információval nem szolgált az állítólagos bűncselekményekről – sorolta kifogásaikat a CÖF-alapító.
Csizmadia László a továbbiakban úgy vélekedett, hogy a norvég állam által működtetett civil alapot feltételezhetően pártpolitikai korrupcióra használják fel, és a támogatások nagy részét személyi kiadásokra, a tisztségviselők juttatásaira fordítják. Például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 119 millió forintot fizetett ki bérekre és járulékaikra tavaly, miközben az öt ügyvivő csak 22,8 millió forint juttatásban részesült. Ezért felszólítják a TASZ-t, hozza nyilvánosságra, hogy kik kaptak ebből a pénzből – mondta a CÖKA elnöke.