Arra a kérdésre, hogy születtek-e háttéralkuk annak érdekében, hogy a forintosításnál a bankok ne járjanak rosszul, kijelentette: a Bankszövetség nem köt háttér, titkos megállapodást. Megjegyezte, hogy a bankszektorra 1000 milliárd forintos teher jut, ami a tőke egyharmadának elvesztése, súlyos veszteség, a bankszektorra „elképesztő teher hárul”. Kovács Levente ismét hangsúlyozta, hogy az elszámolással, a Kúria döntésével jogászaik nem értenek egyet, ugyanakkor a magyar bankszektor mindig jogkövető volt. Jelenleg azon dolgoznak, hogy az összes jogi döntést „az informatika és a banküzemtan nyelvére” lefordítsák – mondta.
A Bankszövetség minden kormányzati döntés kapcsán megteszi szakmai javaslatukat, és ami a törvényből rájuk háruló feladat, azt betűről-betűre pontosan végre fogják hajtani. Az elszámolással kapcsolatos kritikáik jogtechnikai jellegűek, aminek véleménye szerint helye van. A feladatuk most a következő hetekben-hónapokban az, hogy a jogszabályban és az MNB-rendeletben meghatározott módon végrehajtsák az elszámolást. Ez véleménye szerint akkor szerencsés, ha időzítésben egybe esik a forintosítással, és a fair banki szabályozásra való áttéréssel.
Közölte, hogy a forintosítás a deviza jelzáloghiteles ügyfeleket érinti, az elszámolás viszont a forinthitellel rendelkezőket is érinti, kivéve a rövid futamidejű kártya-, és folyószámlahiteleseket, illetve az állami kamattámogatással rendelkező lakáshiteleseket. Kovács szakmailag indokolatlannak nevezte azt, hogy egy 8 évvel ezelőtt felvett 10 éves gépkocsihitel „forintosítási procedúráját” a maradék 2 évre végigjárják.