Lázár János: Magyarország kormánya a legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésre készül
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Egy miniszteri rendelet szerint 2017-től csak azok a kéttannyelvű iskolák működhetnének, ahol a beiratkozott diákok 80 százaléka érettségiig az intézményben marad. A diákok kilencven százalékának érettségi mellett középfokú nyelvvizsgát is kell tenniük a jogszabály szerint.
Szigorú követelményeket állít fel a kéttannyelvű iskolákkal szemben egy október végi miniszteri rendelet. Eszerint az ilyen intézményekben az első évre beiratkozott hallgatók nyolcvan százalékának érettségiig az iskolában kell maradniuk, és az is előírás, hogy a kéttannyelvű képzésre járó diákok kilencven százaléka az érettségi mellett nyelvvizsgát is tegyen - írja a Népszabadság. Ezt a követelményt 2017 őszéig kell teljesíteni, így olyan évfolyamokra is vonatkozik, akik már megkezdték a tanulmányaikat.
A lap által megkérdezett intézményvezető igazságtalannak nevezte a szabályozást, többek között azért, mert az az elsősökre vonatkozik. Mint mondta, első évben még csak tanulják a nyelvet, ekkor derül ki, hogy tudják-e majd vállalni, hogy a tanulmányaikat idegen nyelven folytatják. Első évben tehát mindig nagyobb arányú a lemorzsolódás.
Az iskolaigazgató azt is problémásnak nevezte, hogy középfokú nyelvvizsgát is kell tenniük a diákoknak. Ez az emelt szintű érettséginek felel meg, de sokan a továbbtanulás szempontjából úgy kalkulálnak, hogy nyelvből elég nekik a középszintű érettségi is, őket tehát feleslegesen kényszeríti emelt szintű érettségire (vagy középfokú nyelvvizsgára) a rendelet – mondta az igazgató.
A kormány egyébként a rendelet megalkotása előtt nem egyeztetett a kéttannyelvű oktatási intézményekkel – írja a Népszabadság.