A jóléti állam gyengíti a családot

 

Az alapítvány elnöke, Mészáros József köszöntőjében kijelentette: gyakran rövidtávon gondolkodunk, holott az értékek hosszú távon tudnak érvényesülni. Aki gótikus katedrálist épített a középkorban, az tudta, hogy ő már nem fogja megélni az elkészültét; a családi adózást pedig húsz éve szorgalmazta a KDNP, s mostanra valósult meg. Hölvényi György egyházügyi államtitkár arra mutatott rá: a család a legtermészetesebb közösség, számos külföldi is „mellettünk áll” a családpolitika támogatásában. 

 

Christof Zellenberg német bankár, közgazdász kifejtette: a család az ember természetének leginkább megfelelő, legtermészetesebb közösség. Robespierre-t, a jakobinus terror vezetőjét, a francia forradalom egyik szellemi vezérét idézve rámutatott: a szabadság titka az oktatás, a zsarnokságé az, hogy tudatlanságban hagyjuk az embereket. II. János Pál azt mondta, hogy az a társadalom, ahol habár mindenki a jót teszi, de kényszerítik rá, közelebb van a pokolhoz, mint a mennyhez; XVI. Benedek pedig a szabadság felelősségteljes felhasználását hangsúlyozta a Caritas in Veritate enciklikában. Ma Zellenberg szerint feltehetjük a kérdést: nem jutottunk-e el egy ilyen pokolhoz közeli világba, hiszen ma sokan felteszik a kérdést, hogy van-e igazság egyáltalán, és csak a szubjektív véleménynek van jogosultsága; a szabadság igazság nélkül létezik.

 

Zellenberg szerint ma vannak, akik tudatlanná akarnak tenni minket a hagyományos család értékére vonatkozóan. Az LMBT-csoportok például sokféle együttélési modellt reklámoznak. Pedig a család az az iskola, ami megtanít az értékekre. A közgazdász szerint kevés intézmény mozgat meg annyi kompetenciát, egyesít annyi vágyat és kevés intézmény annyira összetett, mint a család. Mára viszont egyre több olyan dolgot választanak szét, amit régen a család összekötött. 

 

 

Nagy-Britanniában a gyermekek 47 százaléka házasságon kívül születik; holott – mutatott rá Zellenberg – az együttélés nem pótolja a házasságot. A házasulási hajlam visszaesése ugyanis újfajta szegénységet teremtett: az szegény, egyszülős családot, amelyben ráadásul a családfenntartó az esetek 92 százalékában a nő. Sok gyerek sosem volt kapcsolatban az apjával. Így pedig újfajta megosztottság jelent meg a társadalomban: az apa és anya által nevelt gyermekek többnyire határozottan jobban teljesítenek az iskolában és később a munkahelyen is, szemben az egyszülős gyermekekkel, emellett érzelmileg is stabilabbak. Zellenberg Friedrich Hayeket idézve rámutatott: végzetes lehet, ha megfeledkezünk a történelem és a biológia tanulságairól. A legemberibb intézmény a férfi, nő és a gyermekek alkotta család.

 

A szakember az ENSZ adataira támaszkodva kifejtette: gazdasági robbanást lehet előidézni ott, ahol nagy a „demográfiai osztalék”, azaz a 15-64 évesek aránya nagyobb, mint a nem dolgozóké. Ha ilyenkor az állam megfelelő politikával segíti a gazdaságot, az csodákra képes. Még Keynes szerint is előnyére van a gazdaságnak a demográfiai növekedés, hiszen keresletet generál.

 

Ezzel szemben ma a nyugati világban demográfiai visszaesés van és elöregednek a társadalmak. Ennek az okai Hans-Werner Sinn német közgazdász szerint a következők: a dolgozók olyan idősek nyugdíját is fizetik, akik sohasem vállaltak gyermeke; legalizálták az abortuszt; megjelentek a nők a munkaerőpiacon – sorolta Zellenberg, aki úgy gondolja, mindebből világos: a jóléti állam a demográfiai növekedés ellen hat. A jóléti államban ugyanis csökken a szolidaritás, mivel elveszik a pénzünket és odaadják másnak, ez az újraelosztás pedig hatalmas méreteket ölt, az adóterhek pedig elviselhetetlenek; kevesebbet dolgozunk; megváltozik benne a mentalitás, öngondoskodás helyett mindenki a maga részét szeretné megszerezni a támogatásokból. 

 

 

Veresné Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kifejtette: Ha a demográfiai tendenciák így folytatódnak, 2050-re Európa jelentéktelen kontinens lesz. Magyarországon 1981 óta tart a demográfiai esés, a termékenységi mutató 1,34, holott ha csak szinten akarjuk tartani a népességet, akkor is családonként 2,1 gyermekre lenne szükség. A legoptimistább becslések szerint 2050-re 6,9-8,6 millióra csökken a magyar népesség, és akkor a pesszimista becslésekről nem beszéltünk. 

 

Az államtitkár asszony szerint a nemzetközi politika szótárában a „trójai faló” az „SRHR”, azaz a „social and reproductive health and rights”, a szociális és családtervezési jogok, valamint az egészség, ami eredetileg a gyermekhalandóság csökkentésének és az anyák egészségének javítását kitűző, nyilvánvalóan támogatásra érdemes célt jelentette, ám mára meghatározhatatlan fogalmakkal bővült ki, például benne foglaltatik az abortusz támogatása a nő teste feletti önrendelkezési jogának jegyében, és a család „különféle formáinak” támogatása. Az államtitkár-asszony az utóbbi idők egyik eredményének nevezte, hogy Németországban az alkotmánybíróság döntésének köszönhetően ezentúl csak házaspárok számára támogatja a mesterséges megtermékenyítést a társadalombiztosítás.

 

Rétvári Bence államtitkár előadásában rámutatott: régen a család nem csak érzelmi közösség, hanem gazdasági egység is volt, ám ez a funkciója a társadalombiztosítás bevezetésével és a jóléti állam megjelenésével másodlagossá vált. A jelenlegi kormány szavai szerint szakított a családtámogatás segélyszerű elképzelésével, és arra alapozta azt, hogy a gyermekek nevelésére fordított összeg adórendszeren kívüli jövedelem, így a család szuverén gazdasági egységét legalább részben ki kell vonni az állam totális adókivetési joga alól; hisz a család sokkal természetesebb formája az emberi közösségnek, és sokkal hamarabb is létezett, mint az állam. Ezt tisztelve az államnak nem lehet feladat a család fogalmának átírása, inkább ki kell vonulnia a család jövedelmének egy részéből. Nem pusztán az egyént, hanem a családot is adóalanynak tekintik, ezért törölték el az örökösödési adót (egyenes ági öröklés esetén), hiszen az örökölt javakért egyszer már adózott a család.

 

 

A KDNP-s politikus kifejtette: nemzeti-konzervatív személyiségek vállaltak üldöztetést a kommunizmus alatt azokért a szerintük európai értékekért, amelyekről most megdöbbenve tapasztalják, hogy Brüsszelben többé nem számítanak európai értékeknek. Ezért hangsúlyozni kell, hogy a házasság és a család keresztény-konzervatív szemlélete ugyanúgy európai érték, mint más értékek. A kisebb női fizetések problémáját pedig nem a nemek közti különbségeket tagadó elméletekkel, hanem munkajogi intézkedésekkel kell megoldani. 

 

Rétvári szerint véget kell vetni a jogpozitivizmusnak, amely csak a törvény betűjére építve jogszabály-hegyeket termel, ezért is hoztak olyan törvényt, amely szerint a bíráknak a józan észt is figyelembe kell venni döntéseik meghozatalakor; az államtitkár szerint Mózes sem a Ptk-val vagy a Btk-val, hanem a tízparancsolattal jött le a hegyről, amivel elég sokáig elvoltak a társadalmak. Európa kereszténység nélkül nem létezik – szögezte le Rétvári Bence.