Döbbenetes javaslattal állt elő a Bloomberg: újabb módszerrel vennének el támogatásokat Magyarországtól
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
A nemzetgazdaság miniszter egy konferencián ismertette a jövő évi büdzsé főbb számait: a kormány 2015-ben 1,3 százalékkal több foglalkoztatottal, 1,8 százalékos inflációval, 2,4 százalékos hiánnyal és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Varga Mihály szerint óvatos optimizmussal lehet tervezni a következő év költségvetési kereteit, jövőre 2,5 százalékos növekedéssel kalkulál a kormány. A nemzetgazdaság miniszter csütörtökön a Portfolio által szervezett Öngondoskodás 2014 konferencián a jövő évi költségvetés főbb makroadatait ismertetve elmondta: 2015-ben a foglalkoztatás 1,3 százalékos bővülésével számolnak. Az infláció mérsékelt, de az ideinél magasabb lesz, 1,8 százalék. Az államháztartási hiány 2,4 százalék lesz, a külső finanszírozási képesség továbbra is jóval a bruttó hazai termék (GDP) 5 százaléka felett alakul, 8,4 százalék fölött várják a jövő évi költségvetés szerint.
A gazdaságpolitika jó irányban van, mert ezzel a törlesztési képességgel felvértezve készül arra, hogy jövőre is jóval az európai átlag fölött lesznek a magyar gazdaság növekedési kilátásai – mondta Varga Mihály, hozzátéve: nagyon sok függ attól, hogy mi történik Németországban, Olaszországban és Franciaországban. A kormány számol azzal is, hogy az ukrán-orosz válság gazdasági hatása érezhető lesz, szerencsére a magyar export és import más irányú, ami most stabilitást ad a magyar gazdaságnak.
Varga Mihály kitért arra is, hogy a magyar gazdaság még mindig részben versenyképességi, részben méretproblémákkal küzd. Az utóbbi kapcsán megjegyezte, nálunk hiányzik az a középvállalati réteg, amely más országokban a gazdaság motorját, a versenyképesség nagyon fontos elemét adja.
A miniszter szerint olyan költségvetést kell készíteni a továbbiakban is, amely ösztönzi a növekedést, bővíti a foglalkoztatást, tovább csökkenti az adósságszintet. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, az adósságállomány anélkül is mérséklődhet, hogy hozzányúlnának, de szeretnének további érdemi lépéseket is tenni.
Beszélt arról is, hogy az eurozóna stagnál, ami rossz hír az exportáló cégeknek, ezen keresztül csak mérsékelten tud növekedni a következő években a közép-kelet-európai országok gazdasága. Kiemelte, a magyar gazdaság olyan alkalmazkodási fázison ment keresztül, amely lehetővé tette, hogy második negyedévi 3,9 százalékos növekedési szintjével az első tudott lenni az Európai Unióban.
A miniszter beszélt az öngondoskodás fontosságáról is. Úgy vélte, a kiindulópont az, hogy lesz-e elegendő gyerek. Az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma Magyarországon az elmúlt évtizedekben folyamatosan mérséklődött, egyre kevesebb embernek kell egyre több embert eltartania. Közép-Európában az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek számát tekintve Magyarország a legrosszabb tendenciával rendelkezik.
A bevándorláspolitika újragondolása nem opció a kormány számára, jól látható, hogy nagyon komoly szociális, kulturális, vallási, társadalmi feszültségek vannak azokban az országokban, amelyek ezt a fajta népesedési tendenciát az elmúlt években megpróbálták bevándorláspolitikával kezelni – tette hozzá.
A kormánynak olyan intézkedésekre kell törekednie, amelyek az öngondoskodás erősítésével párhuzamosan megteremtik annak lehetőségét, hogy ez együtt járjon a gyermekvállalás növekedésével is. Varga Mihály emlékeztetett rá, hogy a kormány jelenleg is az öngondoskodás számos formáját támogatja, ezek között említette az élet-, baleset-, kockázat-, egészségbiztosítások, a lakástakarékpénztárak, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak támogatását, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézmények elősegítését, a nyugdíjelőtakarékossági számlát, a babakötvény és a nyugdíjbiztosítás új szabályait.
A miniszter szerint két irány lehetséges: még több kedvezményt adni vagy bővíteni a termékpalettát. A kormány szerint a családi kedvezmények rendszere hatásosabb, mint a családi pótlék, ezért a termékpaletta bővítése lehet az egyik járható irány.
Az elöregedés mindenhol probléma az EU-ban, Magyarországon azonban korábban jelentkezhetnek a gondok, ha az öngondoskodást nem erősíti – fejtette ki a miniszter. A 65 év felettiek arányát a 15-64 év közöttiekhez viszonyítva Magyarország a csehekhez, szlovákokhoz, lengyelekhez hasonlóan kicsivel a 28 tagállam átlaga alatt van. Az aktív népességgel összevetve azonban a magyar arány az uniós átlag fölött van.
A demográfiai probléma mellett legalább olyan hangsúlyos a foglalkoztatási probléma is – fejtette ki a miniszter. Bár jelentős sikereket ért el e téren a kormány – a 3,8 milliós foglalkoztatott létszámot 4,2 millióra sikerült emelni – további lépésekre van szükség. A miniszter szerint az is probléma, hogy kevesen akarnak adót fizetni, és túl sokan fizetnek a minimálbér környékén adót, ennek megváltoztatását is szeretnék elérni.
Varga Mihály beszélt arról is, hogy a lakosság egyre inkább kezdi megérteni, hogy érdemes állami instrumentumokba fektetnie megtakarításait, a paletta bővítése továbbra is cél. A Babakötvény révén való gondoskodást most már minden ötödik – korábban minden második – szülő választja, ősszel reklámkampányt indítanak ennek ösztönzésére – ismertette.