Varga Mihály szerint óvatos optimizmussal lehet tervezni a következő év költségvetési kereteit, jövőre 2,5 százalékos növekedéssel kalkulál a kormány. A nemzetgazdaság miniszter csütörtökön a Portfolio által szervezett Öngondoskodás 2014 konferencián a jövő évi költségvetés főbb makroadatait ismertetve elmondta: 2015-ben a foglalkoztatás 1,3 százalékos bővülésével számolnak. Az infláció mérsékelt, de az ideinél magasabb lesz, 1,8 százalék. Az államháztartási hiány 2,4 százalék lesz, a külső finanszírozási képesség továbbra is jóval a bruttó hazai termék (GDP) 5 százaléka felett alakul, 8,4 százalék fölött várják a jövő évi költségvetés szerint.
A gazdaságpolitika jó irányban van, mert ezzel a törlesztési képességgel felvértezve készül arra, hogy jövőre is jóval az európai átlag fölött lesznek a magyar gazdaság növekedési kilátásai – mondta Varga Mihály, hozzátéve: nagyon sok függ attól, hogy mi történik Németországban, Olaszországban és Franciaországban. A kormány számol azzal is, hogy az ukrán-orosz válság gazdasági hatása érezhető lesz, szerencsére a magyar export és import más irányú, ami most stabilitást ad a magyar gazdaságnak.
Varga Mihály kitért arra is, hogy a magyar gazdaság még mindig részben versenyképességi, részben méretproblémákkal küzd. Az utóbbi kapcsán megjegyezte, nálunk hiányzik az a középvállalati réteg, amely más országokban a gazdaság motorját, a versenyképesség nagyon fontos elemét adja.
A miniszter szerint olyan költségvetést kell készíteni a továbbiakban is, amely ösztönzi a növekedést, bővíti a foglalkoztatást, tovább csökkenti az adósságszintet. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, az adósságállomány anélkül is mérséklődhet, hogy hozzányúlnának, de szeretnének további érdemi lépéseket is tenni.
Beszélt arról is, hogy az eurozóna stagnál, ami rossz hír az exportáló cégeknek, ezen keresztül csak mérsékelten tud növekedni a következő években a közép-kelet-európai országok gazdasága. Kiemelte, a magyar gazdaság olyan alkalmazkodási fázison ment keresztül, amely lehetővé tette, hogy második negyedévi 3,9 százalékos növekedési szintjével az első tudott lenni az Európai Unióban.