Szombattól a schengeni külső határokon ujjlenyomat-ellenőrzést végeznek a harmadik országbeli vízumkötelezett állampolgároknál a visszaélések kiszűrésére. Belépésnél mindig, kilépésnél szúrópróbaszerűen lesz ellenőrzés.
Szombattól ujjlenyomat-ellenőrzést végeznek Magyarország külső, schengeni határátkelőin a harmadik országbeli vízumkötelezett állampolgároknál a visszaélések kiszűrésére – jelentette be az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határrendészeti főosztályának vezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Vas Gizella rendőr ezredes elmondta, az Európai Unió vízuminformációs rendszerén alapuló ellenőrzést nemcsak Magyarország schengeni határátkelőin vezetik be a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgároknál, hanem a schengeni határforgalomban minden államban; belépésnél minden esetben, kilépésnél pedig szúrópróbaszerűen alkalmazzák majd.
Tájékoztatása szerint a személyazonosság egyértelmű megállapítását célzó ellenőrzés 5-10 másodpercig tart, és a központi uniós rendszer is ennyi idő alatt küldi meg az eredményt. Az útlevélkezelőknek ez alapján kell eljárniuk, tehát engedélyezni vagy megtagadni a belépést, hiszen az ellenőrzéseket gyakorlatilag valamennyi schengeni tagállam nevében végzik el mindenhol.
A gyakorlatban Magyarországon ez azt jelenti, hogy valamennyi érintett beutazónak egy ujjlenyomat-olvasó eszköz üvegablakára kell nyomnia az egyik kezének ujjait, a hüvelykujj kivételével. Az utastól levett ujjlenyomatot automatikusan ellenőrzik az uniós központi információs rendszerben akár vízi, légi, közúti átkelőhelyen érkezik az utas. Az ORFK valamennyi határátkelőhelyet ellátja a szükséges eszközökkel, ez a vízi- és a vasúti forgalomban mobileszközök használatát jelenti.
Az ellenőrzés alól mentesülnek a 12 év alatti gyerekek, az állam- és kormányfők, az uralkodók és családtagjaik, valamint a fizikailag akadályozottak, így például azok, akiknek a keze be van gipszelve.
Közölte, az új határforgalom-ellenőrzési módszer, az ujjlenyomat-azonosítás jóval biztonságosabb módszer a visszaélések kiszűrésére mint a hagyományos, fényképes ellenőrzés, de ez utóbbit továbbra is ugyanúgy alkalmazzák majd, mint eddig. Vas Gizella emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió még 2011-ben hozta létre a vízuminformációs rendszert, aminek a lényege, hogy a schengeni tagállamok a vízum kiállításakor egy közös adatbázisban rögzítik a kérelmezők adatait, így a személyes adatok és fénykép mellett mind a tíz ujj lenyomatát, valamint azt a nyilatkozatot is, hogy a polgár milyen célból kíván beutazni és melyik külső schengeni határon kíván először belépni.
Elmondta, jelenleg 16 olyan – az EU által meghatározott – régió van már a világban, ahol a schengeni országok követségein úgy állítják ki a vízumot, hogy ujjlenyomatot is vesznek a kérelmezőktől.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Erős vélemény a határellenőrzésekről.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Az uniós tagállamok egy része továbbra is rátenné a kezét a mintegy 210 milliárd euróra.
