Székely László: Nem feladata az ombudsmannak politikával foglalkozni

A Magyarországra érkező civil támogatások Kormányzati Ellenőrzési Hivatal általi ellenőrzése kapcsán az ombudsman elmondta: az államháztartási törvény nem alkotmányellenes, ahogy általában a Kehi ellenőrzési jogköre sem, ezért nem indokolt az Alkotmánybírósághoz fordulás. A biztos a megkeresés nyomán nem folytatott vizsgálatot, csupán közölte azt az elemi jogi tényt, hogy ennek az ellenőrzési jognak a konkrét tartalmát, végrehajtásának módját a külföldi támogatások folyósításának, felhasználásának alapjául szolgáló egyezményben részes államoknak, jelen ügyben a norvég és a magyar államnak kell közösen tisztáznia, ahogy ez az általánosan elfogadott nemzetközi jogelvekből következően történni szokott.

Miben nem nyilvánulhat meg Székely szerint az ombudsman?

Az ombudsmani tevékenység határait jelzi az az indítvány is, amely azt kifogásolta, hogy a múzeumi negyed beruházásai nyomán beépül a Városliget, csökken a zöldterület. Székely László meggyőződése szerint ilyen kérdésben nem nyilváníthat vélemény az ombudsman, ez szakpolitikai, várospolitikai kérdés, aminek megvitatása, eldöntése a helyi politikára és a szakemberekre tartozik, nem pedig alapjogi vizsgálódásokra.

Melegek diszkriminációjával kapcsolatos panasz alig érkezik a hivatalhoz, a biztos szerint e téren sem annyira az alapjogi vizsgálatokra van szükség, hanem a társadalom érzékenyítésére, a kisebbségi csoportok elfogadásának erősítésére. Ezek a társadalmi csoportok két-három évtizede még szinte rejtőzködésre voltak kényszerítve, ideje, hogy a társadalom megszokja, hogy nyíltan vállalják különbözőségüket, ami egyébként identitásuk egyik alapvető eleme, mondta.

Nem érkezett panasz a közszolgáltatókkal, multinacionális nagyvállalatokkal mint munkáltatókkal szemben, feltehetően inkább munkaügyi bírósághoz fordulnak az érintettek, mondta kérdésre az ombudsman.

236 közérdekű bejelentés

Ez év elejétől az ombudsmannál tartják nyilván a közérdekű bejelentéseket. Nyár végéig 225 közérdekű bejelentés és 11 közérdekű bejelentést kivizsgáló szerv eljárásának felülvizsgálatára irányuló kérelem érkezett. Ezek többnyire jogszabályokat kifogásoltak, adófizetési kötelezettség megkerülésével, hatósági, rendőrségi eljárással, közintézmény, közszolgáltató működésével, parkolással, környezetvédelemmel kapcsolatos panaszt tartalmaztak. Jövő év elejétől egy újabb feladat is hárul az ombudsman hivatalára: az ENSZ kínzás elleni egyezményének betartását fogják előre be nem jelentett helyszíni látogatásokon ellenőrizni az ombudsman munkatársai.

Magyarországon mintegy négyezer helyen tartanak fogva embereket: a büntetés-végrehajtáson kívül például rendőri és katonai fogdákban, javító-nevelő, illetve elmemegfigyelő intézetekben. Az ellenőrzéseket az ombudsmani hivatal tíztagú új szervezeti egysége végzi majd, tapasztalataikról évente jelentés készül az ENSZ-nek.

Székely László elmondta: az ombudsmani hivatal munkájára a kontinuitás jellemző, az elmúlt évek trendjei folytatódnak, a tavaly őszi ombudsmanváltás óta, mint az azt megelőző években is hozzávetőleg évi nyolcezer beadvány érkezett, ami megfelel a hasonló adottságú országok hasonló hatáskörrel rendelkező ombudsmanjainál mért adatoknak is. Az ombudsman szerint jelentős értéke a hivatalnak, hogy foglalkozik azoknak az elesett, szegény sorú, alacsony státusú embereknek, hajléktalanoknak, drogosoknak, munkanélkülieknek, romáknak a panaszaival is, akik alig tudják szavakba önteni sérelmeiket. Ebben nagy segítséget jelentenek a civil szervezetek.

Székely szerint jó a kapcsolat a civilekkel

Ilyen például a gyermekvédelem terén az UNICEF magyar bizottsága. Gazdagabb országokban az ombudsman fizet a feladatai ellátásában segédkező civil jogvédőknek, jegyezte meg Székely László. Az ombudsmanhoz érkező panaszok 60 százalékát az egészségügy, az oktatás és a szociális ágazat területéről nyújtják be. Általában jók a tapasztalatok az állami szervekkel való együttműködésben is, többnyire megfogadják a jelentésben foglaltakat. Jó példa a szoros felügyeletet igénylő autista gyerekek elhelyezésével kapcsolatos vizsgálat, amelynek során az egészségügyért felelős államtitkárság egyetértett a speciális intézmény létrehozásának szükségességével, és hozzáfogtak a megvalósításához.

A tankönyvellátás rendszerének átalakítása kezdetben számos anomáliát okozott, de a rendszer kezd bejáratódni, és az utóbbi hónapokban már alig érkeztek panaszok, tette hozzá. Vannak olyan problémák, amelyek túlnyúlnak a vizsgált intézmény vagy akár az egész ágazat irányítóinak kompetenciáján is. Hiába tudja például a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, hogy a rabok elhelyezése alapjogi szempontból nem megoldott, ha források hiányában nincs lehetősége a bv-intézmények bővítésére.

Hasonló a helyzet az egészségügyben és a szociális szférában, ahol az alacsony bérek miatti ápolóhiány már az alapjogok, az egészséghez való jog érvényesülését veszélyezteti, ugyanis a szakképzett munkaerő inkább Ausztriába megy a magasabb fizetések miatt. A mozgóurnás szavazással kapcsolatban a tavaszi választások után a biztos felvetette a szabályok módosítását annak érdekében, hogy minden választópolgár élhessen jogaival. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az ombudsmani jelentéssel összhangban javaslatokat fogalmazott meg, ezek nyomán az igazságügyi miniszter támogatta a szabályok áttekintését.