Helybenhagyta a Nógrád megyei területi választási bizottság határozatát a Fővárosi Ítélőtábla, így jogerőre emelkedett a salgótarjáni polgármester-választás eredménye. A bírósághoz Székyné Sztrémi Melinda, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje fordult azért, hogy számlálják újra a szavazatokat, de kérelmét a bíróság alaptalannak ítélte.
Az ügy előzménye, hogy a salgótarjáni helyi választási bizottság október 13-án állapította meg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményét. A határozat ellen Székyné Sztrémi Melinda, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje fellebbezést nyújtott be a Nógrád megyei területi választási bizottsághoz, kérve a polgármesterjelöltekre és egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatok újraszámlálását.
A jelölt fellebbezésében azzal érvelt, hogy az eredménymegállapítást követően a szavazatszámláló bizottságokba delegált tagok több helyen szabálytalanságot jeleztek, amelyek – véleménye szerint – befolyásolhatták a választás eredményét, figyelemmel arra is, hogy az első és második legtöbb szavazatot kapó polgármesterjelölt eredménye között mindössze 50 szavazatkülönbség volt, az érvénytelen szavazólapok száma pedig 257 volt. A politikus 15, aggályosnak tartott esetről, illetve szavazóköri eredménymegállapító jegyzőkönyvvel kapcsolatos észrevételről is beszámolt a fellebbezésében.
A területi választási bizottság október 17-én bírálta el a fellebbezést, és alaptalannak ítélte. A területi választási bizottság helybenhagyta a helyi választási bizottság eredménymegállapító döntését, és megállapította: a fellebbezésben foglaltak sem külön-külön, sem összességében nem bizonyítanak olyan, választási eljárásba ütköző cselekményt, amely megalapozná az újraszámlálást.
Székyné Sztrémi Melinda ezt követően bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához, kérve a szavazatok újraszámlálását. A Fővárosi Ítélőtábla szerdán bírálta el a jogorvoslati kérelmet és állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos. A tábla erről szóló végzését pénteken tette közzé internetes oldalán.
Az ítélőtábla szerint a jogorvoslati kérelem hivatkozásai nem igazolták sem a szavazóköri eredményt megállapító döntések törvénysértő voltát, sem a szavazóköri eredmények összesítésére vonatkozó szabályok megsértését. A bíróság elé tárt bizonyítékok alapján az sem volt igazolható, hogy – ahogy a kérelmező állította – a szavazatszámláló bizottságok, illetve a helyi választási bizottság „felkészületlenül” látták volna el a feladataikat, vagy „kaotikusan” működtek volna. Arra pedig adat sem merült fel, még valószínűsíthetően sem, hogy a szavazatok érvénytelennek minősítése nem a törvényben előírtaknak megfelelően történt volna.
Az ítélőtábla megítélése szerint az a végeredmény, hogy a két jelölt között 50 szavazat volt a különbség, önmagában nem tette indokolttá a választókerületben leadott valamennyi szavazat újraszámlálását. Mindezek alapján az ítélőtábla szerdán helybenhagyta a területi választási bizottság határozatát.
Salgótarjánban Dóra Ottó, az DK-Együtt-MSZP-Tarjáni Városlakó Egyesület-ST közös jelöltjeként a polgármester-választáson 5376 szavazatot szerzett, ezzel a voksok 42,88 százalékát szerezte meg. A Fidesz-KDNP által jelölt Székyné Sztrémi Melinda ötvennel kevesebb, azaz 5326 szavazatot szerzett a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A jogállamiság fogalmát elemezve az EP-képviselő azt mondta, ez egy „gumikategória” a jogi objektivitás szempontjából.
A Nézőpont Intézet legújabb felmérése szerint egy most vasárnapi választást is magabiztosan nyernének a kormánypártok.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
Több millió forintnyi közpénzből kutatta ki a Fidesz, illetve Magyar Péterék állítólagos támogatottságát a Závecz-cel az ELTE egyik szociológia intézete – tudta meg a Mandiner.
Nem lepődnék meg azon sem, ha Magyar Péter belső információhoz jutna arról, hogy Orbán Viktor mit mondott erre a kiütésszerű kutatásra a Brüsszelbe tartó gépén pánikolva.
A főváros az elmúlt években rekordösszegű iparűzési adóbevételhez jutott, Budapest pénzügyi mérlege 2025 végére mégis mínusz 33 milliárd forintra fordult.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
