Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta Nyikolaj Koszov-ot, a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elnökét, akivel egyetértési nyilatkozatot írtak alá Magyarország korábbi NBB tagsága tervezett megújításáról. Az NBB-t 1970-ben alapították, a KGST egyik fontos fejlesztési bankja volt.
Varga Mihály Budapesten fogadta a Nemzetközi Beruházási Bank elnökét, Nyikolaj Koszov-ot. A megbeszélés során szándéknyilatkozatot írtak alá Magyarország NBB-tagságának megújításáról – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Az NBB honlapja szerint – mint ahogy a hvg.hu felhívja rá a figyelmet – egyébként nem vagyunk tagok, a honlapon ugyanis csak Oroszország, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia, Kuba, Vietnam, és Mongólia szerepel.
Az NGM közleménye viszont arra enged következtetni, hogy Magyarország tagja az NBB-nek, csak meg kell újítani a tagsági jogviszonyt, erről pedig az NBB novemberi, szófiai ülésén döntenek majd.
A hvg.hu rámutat: az 1970-ben alapított NBB a KGST egyik fontos fejlesztési bankja volt. A bank alaptőkéje egymilliárd rubel, amibe a Magyar Népköztársaság annak idején 83,7 millió rubellel szállt be.
A minisztérium a közleményben azt írja: a moszkvai székhelyű, multilaterális Nemzetközi Beruházási Bank fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket. Az 1970-ben alapított bank tevékenysége az elmúlt két évben a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult. Új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is. Az új alapokra helyezett NBB céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevág a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, illeszkedik a „keleti nyitás” politikájához.
Ezek a körülmények együttesen tették lehetővé, hogy Magyarország kezdeményezze tagságának megújítását az NBB-ben. Mindettől a magyar fél azt várja, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank elősegíti gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, egyebek mellett a többi NBB tagországgal való együttműködésünk erősítését – folytatódik a közlemény.
A Nemzetközi Beruházási Bank honlapján egyébként az olvasható, hogy az NBB idén októberben épp Budapesten csatlakozott a Közép- és Kelet-Európai Bankszövetséghez.
Az IMF-fel egyébként 2013-ban zárta le a megállapodást a kormány, ezt követően külön reklámkampányban hívták fel a figyelmet arra, hogy Magyarország „megszabadult az IMF-től” – emlékeztet a hvg.hu.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
