Lázár: Vége a koncepciótlan fejlesztéseknek

Egy hónappal azután, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök aláírta az Európai Unió és Magyarország közötti partnerségi megállapodást, megjelentek az új uniós pályázatok, „ezzel új időszámítás kezdődött, a koncepciótlan fejlesztéseket felváltja a munkahelyteremtést, az exportra épülő gazdasági növekedést előmozdító korszak” – nyilatkozta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken.

A pénteken megjelenő 120 milliárd forint fejlesztési forrás csak előfutára az új időszaknak, hiszen ma is tárgyal a kormány az Európai Bizottsággal az új operatív programokról – közölte. Mint azt Lázár János aláhúzta: az új konstrukciók több mint felét a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) adja, jelezve ezzel is azt a paradigmaváltást, hogy a kormány a forrásokat a közvetlen gazdaságfejlesztés eszközének tekinti. „Az ország nem engedheti meg magának, hogy még egyszer tessék-lássék módon kezelje az uniós pénzek nyújtotta óriási lehetőséget” –jelentette ki.

Az elmúlt hónapok vitáinak volt célja és van eredménye, hiszen Magyarország az unió 28 tagállamából a második legtöbb pénzt tudta kialkudni polgárai számára. „Ezt a pozíciót kemény tárgyalásokon értük el, de ezzel még nem fejeztük be a munkát. Saját eddigi szabályainkon is változtatnunk kell. A fejlesztéspolitika végre valóban a fejlesztésekről, és azok letéteményeseiről, a pályázókról fog szólni. Az állam és a pályázók közé beépült, a valós fejlesztésektől pénzt elvonó, de érdemi segítséget nem nyújtó közvetítők és szolgáltatások időszakának vége” – mondta Lázár János. 

A miniszter átláthatóságot és kiszámíthatóságot vár mindenkitől, aki részt vesz a források kihelyezésében. „Az a cél, hogy ne csak mi tudjuk, igazságosan osztjuk el a forrásokat, hanem a pályázók is azt érezzék, hogy senki sincs kivételezett helyzetben. Ha születik is olyan döntés, amely kedvezőtlen egy vállalkozóra nézve, akkor az igenis tudja és értse, hogy miért nem kapott támogatás” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kormány által csütörtökön bejelentett eljárásrendi változások pont ezt a célt szolgálják. 

Lázár János a kedvezményezetti kör felelősségére is felhívta a figyelmet. „A magyar kormány mind Brüsszelben, mint pedig a hazai egyeztetéseken elment a falig, a maximumot hoztuk ki a lehetőségekből, de a konkrét pályázatokat a vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, a nonprofit szervezeteknek és a közszféra intézményeinek kell megvalósítaniuk. 2020-ig a magyar gazdaságnak önfenntartóvá kell válnia, ehhez pedig mindenkinek változtatnia kell eddigi gyakorlatán, az állam oldalán ez jórészt már sikerül” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Örülnek a vállalkozások

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások nagyon várták a 2014-2020-as időszak európai uniós fejlesztési pályázatok megjelenését, a források megnyitását, és számítanak az operatív programok minél előbbi uniós jóváhagyásra. A szakmai érdekképviselet vezetője emlékeztetett arra, hogy bár beindult a gazdasági növekedés, bővült a foglalkoztatás, és ebben fontos szerepet játszottak a hazai kisvállalkozások, de a kkv-szektornak továbbra is nagy szüksége van az innovációt, a foglalkoztatást, a piacra jutást segítő támogatásokra.

Vadász György elmondta: a vállalkozói szektor örül annak, hogy az uniós források jelentős részét, 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre használják fel, ezen belül a kkv-fejlesztésre és foglalkoztatásra 32 százalékot lehet majd fordítani, és pályázati feltételekben kiemelt szempont a valódi növekedést jelentő hozzáadott érték megléte.

A Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke kiemelte: a vállalkozói szektor számára kedvező, hogy az új pályázati rendszerben egyszerűbbé, átláthatóbbá válik az adminisztráció, követhető lesz a pályázatok benyújtása, végrehajtása, ezzel jelentős kapcsolódó kiadást tudnak megtakarítani. Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a kormány saját kockázatára jelentette meg pénteken az új kiírásokat. Abban bíznak, az Európai Bizottság minél hamarabb elfogadja a magyar operatív programokat, mert mindenki érdeke, hogy a rendelkezésre álló forrás minél hamarabb kerüljön be a gazdaság vérkeringésébe, a felhasználás növekedést hozzon a foglalkoztatásban, és végső soron hozzájáruljon az életszínvonal növeléséhez.