Nem mindenhol érdemes enni a karácsonyi vásárokon – a NÉBIH elárulta, mik az aggasztó jelek!
Belföld
Nyitnak a karácsonyi vásárok: ezekre érdemes figyelni
Ft
Ft
6°C
0°C
Pénzgyűjtés egy jó ötletre – Hogy működik a crowdfunding Magyarországon?
2014. október 17. 12:22
Crowdfundinggal, azaz a közösségi finanszírozás segítségével gyűjtenek kezdő vállalkozások, művészek, sőt, már a hármas metró felújítására is beindult egy ilyen kampány. De miért éri meg egy vadidegen ötletét csak úgy támogatni? Ki hova adózik és mi van, ha átvernek? Halálraítélt-e a modell Magyarországon, ahol senkinek sincs „fölösleges” ötezer forintja? Riportunk.
2014. október 17. 12:22
El tudja képzelni, hogy lát egy jó ötletet, amire csak úgy, vagy kisebb ajándékért cserébe pénzt adjon? Vagy azt, hogy van egy projektje és nekiáll idegenektől pénzt kunyerálni a neten?
Amerikában ez már mindennapos opció, Nyugat-Európában pedig helyi önkormányzatok is így finanszíroznak egyes projekteket. Ugyan Budapesten egy ironikus gesztussal a hármas metró felújítása kapcsán is bepróbálkoztak ezzel egy nemzetközi oldalon, de alapvetően nincs „felesleges” pénze a magyaroknak, nem ám olyan közfeladatra, amire elvileg még adót is fizetnek. Irreális a 211 millió euró összegyűjtése a hármas metró felújítására: az első hat nap alatt 356 euró gyűlt össze többnyire olyan magyarok jóvoltából, akik adó- és BKV-forintjaikon kívül további 1-10 eurót áldoztak a célra. A valószínűbb persze, hogy nem jön össze a pénz, és a metró helyett a Heim Pál Gyermekkórház kapja az összeget, tehát a jó cél így is-úgy is megvan.
A crowdfunding egyelőre gyerekcipőben jár hazánkban. A magyar vállalkozások vagy kreatív projektek gazdái inkább külföldi portálokon gyűjtenek az ötleteikre, a magyar crowdfunding portálok pedig nem győznek újabb ötleteket kitalálni, hogy egyáltalán fennmaradjanak.
Érdemes leszögezni, hogy a crowdfunding nem csak „adomány” (donation) jellegű finanszírozást jelent. Vannak olyan modellek is, ahol a finanszírozó üzletrészt szerez (equity), vagy a vállalkozónak utóbb hitelként vissza kell fizetnie a támogatási összeget vagy annak egy részét (debt). A projekteket gyűjtő internetes oldalak általában a sikeresen összegyűjtött pénz néhány százalékát kérik el cserébe. A legnépszerűbb és már egyre inkább Magyarországon is ismert forma a donation-crowdfunding, vagyis amikor valaki „csak úgy”, vagy valamilyen ajándékért, termékért cserébe (donation and reward) támogat egy projektet. Na de miért és kinek éri ez meg?
Próba szerencse – lehetőség nagy bukás nélkül
„Első ránézésre nincs vesztenivalód. Vagy megkapod a pénzt vagy nem, vagy – legalábbis az Indiegogo-n – megkapod egy részét. Az ígért ajándékokat viszont mindenképp ki kell küldeni, tehát meg kell gondolni, hogy elfogadod-e a kevesebb pénzt is. De amúgy időn és energián kívül pénzt legfeljebb annyit lehet bukni, amennyit belefektettél” – összegezte Lányi Ádám, aki Somlyó Tamással együtt egy meglehetősen sikeres kampányt tudhat a háta mögött az Indiegogo portálon. Termékük, a Feel Flux egy mágneses jelenségre épülő játék, amely egy látszólag „antigravitációs” jelenséget idéz elő. A dolog lényege, hogy egy alumínium- vagy rézcsőben egy erős mágnesgolyó egészen lassan „esik” át. Ezzel különböző ügyességi játékokat lehet játszani, vagy egyszerűen stresszoldónak is jó, de rendelték oktatási célra is – mondta Somlyó Tamás.
Arra a kérdésünkre, hogy miért donation crowdfunding-on keresztül gyűjtöttek rá pénzt, Lányi Ádám azt mondta: ez tipikusan olyan termék, ami a lelkesedésre épít, hogy „húú, én is ki akarom próbálni”. Nem működött volna equity crowdfundingban, mert nem a megfontolt befektetőket lehet vele megfogni; viszont a műszaki beállítottságú emberek szívét megragadja: vesznek egyet és még támogatnak is – foglalta össze Somlyó Tamás.
Az Indiegogo kampányban hatvan nap alatt összességében majdnem harminchétezer dollárt sikerült összegyűjteniük, ami több volt, mint a kitűzött cél. Az adományok legnagyobb része azonban nem is adomány volt, hanem előrendelés: egy bizonyos támogatási összeg fölött – különböző árakon – ugyanis különböző csomagok, többféle termék járt ajándékba: egyelőre máshogy nem tudtak az érdeklődők a termékhez a piacon hozzájutni, ezért „előrendeltek”. Nagyon kevés, összesen hét olyan támogató volt, aki olyan kevés pénzt adott, hogy nem jött ki cserébe az ajándék termék, ráadásul ennek a hét embernek egy része is ismerős – összegezték. A legolcsóbb termékük 49, a legdrágább 1500 dollárba került: ez utóbbi ezüstből van és eddig egyet sikerült belőle eladni.
Az ilyen üzleteknél, mint a Feel Flux, jól működött ez az elővásárlásos-támogatás, hiszen teljesen új a termék, így máshonnan nem tudja beszerezni, aki szeretne. Önmagában adományozni erre viszont annyira nem akarnak az emberek, ilyesmire inkább az olyan projekteknek van esélye, amik mögött valamiféle nagy „világmegváltó szemlélet” van: például egy napelemes projekt sok adományt gyűjtött az emberek környezetvédő elkötelezettségére építve úgy is, hogy nem adott semmit cserébe. De nálunk ez nem működött volna – fejtette ki Lányi Ádám.
Mindketten hangsúlyozták, hogy pénzt ugyan nem nagyon lehet veszíteni egy crowdfunding kampánnyal – legfeljebb amennyit a videóra vagy a honlapra költ az ember – viszont rengeteg munka kell hozzá, sokkal több, mint amire eleinte számítottak. „Mikor ezt csináltuk, egyetemisták voltunk és megtehettük azt a luxust, hogy a szabadidőnkben rengeteget foglalkoztunk ezzel ingyen” – mondta Lányi Ádám. Egyébként a promóvideót is úgy csinálták, hogy a videósok eleinte ingyen dolgoztak és utólag fizették ki őket, miután sikerült a pénzt összegyűjteni. Meglepően könnyű volt egyébként olyanokat találni, akik így is bevállalták a munkát – tette hozzá Somlyó Tamás.
„Tapasztalt nagy öregek mondták nekünk, hogy nagyjából a 2,5 százaléka fog támogatni azoknak, akik az Indiegogo-n az oldalunkat megnézik” – mondta Somlyó Tamás, hozzátéve: nagyobb számoknál ez az arány valóban be is jött. Viszont ez azt is jelentette, hogy eleve nagyon sok embert kellett elérni más csatornákon, akik majd talán egyáltalán átkattintanak az Indiegogo-ra.
Abban viszont már látványos különbség volt, hogy mit lehet egy külföldi, nemzetközi, és mit lehet egy magyar online médiában elérni. Miután például a Gizmodo-ra vagy a Sciencedump-ra felkerült a Feel Flux, egyből jött egy hatalmas vásárlási hullám, „özönlött a pénz”. Aztán itthon is sikerült felfuttatni a sajtómegjelenéseket: az Index és a Szeretlek Magyarország után az RTL Klub is leközölt egy riportot a játékról. Az ezt követő vásárlási hullám viszont – ha nem is maradt el teljesen – arányaiban is jóval kisebb volt – mondta Lányi Ádám. Somlyó Tamás hozzátette: rengeteg megkeresést kaptak, de nem kifejezetten vásárlóktól, inkább gyártóktól vagy a médiától. Tehát Magyarországon nem a pénz özönlött, hanem a „más jellegű megkeresések”.
„Húszezer forintot egy csőért meg egy golyóért! Ti hülyék vagytok?”
Lányi Ádám egy barátjukat idézte, aki részben összefoglalta, miért volt nehéz dolguk a magyar piacon: húszezer forint egy ilyen, ránézésre egyszerű játékért nem éri meg a magyar vásárlónak. Holott nem nyerészkedni akarunk – mondták egybehangzóan –, egyszerűen ennyibe kerül: nagyon erős mágnest és különlegesen vastag falú fémcsövet kell venni ahhoz, hogy látványosan működjön az „antigravitációs hatás”.
Emellett az internetes pénzköltési kultúra sem gyökerezett még meg Magyarországon. A legtöbben egyszerűen nem hisznek abban, hogy nem verik át, ha megrendel és kifizet valamit online – magyarázta Somlyó Tamás.
Egyértelmű volt, hogy Amerikában inkább lesz rá kereslet, ezért mentek az Indiegogo-ra. „Ha egy nemzetközi oldalra megyek, akkor nem veszítek el hazai vásárlókat, viszont egy magyar oldalon a nemzetközi támogatók legnagyobb részét elveszítenénk. Tehát nagyságrendekkel nagyobb piacra jutunk ki teljesen ingyen” – indokolta kérdésünkre Somlyó Tamás, hogy miért épp ott gyűjtöttek, ahol.
Magyarországon is vannak hasonló oldalak, de egyáltalán nem futnak, egy részük teljesen behalt. A leginkább működő magyar oldal a Creative Selector, de itt legfeljebb párszázezres nagyságrendben érdemes gyűjteni, és még az sem biztos, hogy összejön. Az oldal ötletgazdája, Szarvas Olivér ennek ellenére nagyon lelkes és optimista. Neki is felvetettük a problémát: miért jönne egy magyar projekt hazai oldalra, ha egy nemzetközin sokkal nagyobb közönséget elérhet? Szerinte nagyon nehéz itthonról hírverést csinálni és több ezer projekt közül kitűnni Amerikában. A Creative Selectoron egyébként is jó részben inkább kreatív, nem nyereségérdekelt projektek vannak, amiknek egy része közösségspecifikus. Tehát mondjuk egy magyar dokumentumfilmre vagy színházi előadásra való gyűjtést nem is értékelnének külföldön – fejtette ki.
A Mandiner azon kérdésére, miért nem törekszenek arra, hogy vállalkozások is gyűjtsenek náluk, Szarvas Olivér azt mondta: ezzel óvatosak, inkább csak olyan vállalkozásokat engednek az oldalra „akik tényleg valami jót és hasznosat csinálnak, benne vannak ebben a sharing economy-ban. Mert arra miért adna bárki is egy idegennek pénzt, hogy majd ő meggazdagodjon?” – tette fel a kérdést. Szerinte erre inkább a részesedést kínáló equity-crowdfunding lenne jó, de az meg teljesen szabályozatlan egyelőre.
Úgy tűnik azonban, hogy a kreatív projektekre, és a „jó ügyekre” sem annyira könnyű itt gyűjteni. Ugyan a tipikus jótékonysági gyűjtések – erre specializálódott például az adjukossze.hu – viszonylag jól működnek, a magyarok is szívesen adakoznak egy jó ügyért, de egy nem kifejezetten charity-jellegű, csak simán szimpatikus, kreatív ötletre már kevésbé szánnak pénzt. „Ezeket a nem üzleti szemléletű projekteket is fel kell karolnia valakinek, bár bennem is felmerül néha, hogy nekem kell-e ennek lennem?” – fogalmazott Szarvas.
Valami „öszvér rendszert” kell kialakítani, ami az itteni viszonyokhoz passzol
A Creative Selector-on a nagyságrendekből is látszik, hogy nem összehasonlítható a magyar „crowdfunding-piac” a nemzetközi oldalakkal. 2011 óta összesen nagyjából ötmillió forintot sikerült összegyűjteni, a sikeres projektek egyenként legfeljebb néhány százezer-forintos nagyságrendűek. Háromszázezer forintot is nagyon sok munkával lehet összegyűjteni, de ennél többet már nem túl esélyes – mondta Szarvas Olivér. Hozzátette: most nyolcezres közönségük van, ha 20 ezer lesz, az már nagyon jó lenne. „Nagyon vékony az a réteg Magyarországon, aki olyan projektben gondolkodik, ami nem feltétlenül üzleti jellegű, de van eleje és vége. A saját felvilágosult baráti körömben is egy kezemen meg tudom számolni az ilyen beállítottságú embereket” – fejtette ki a Creative Selector vezetője. Hozzátette: vannak azért itt is sikersztorik. Valaki mondjuk feltett egy mobil-appot és egyből megvette tőle egy cég. De például a Müszi is itt gyűjtött nálunk az elején – sorolta.
Szarvas Olivér szerint nem az a baj Magyarországon, hogy nem akarunk adni, hanem hogy nincs pénzünk. Éppen ezért olyan „öszvér-módszerrel” próbálkozik, amellyel Magyarországon is meg lehet honosítani a közösségi finanszírozást. Ezért kísérletezünk most a „villámmelóval”, ami azt jelenti, hogy nem csak pénzzel, de munkával is lehet a projekteket támogatni – mondta. Ez úgy fog működni, hogy a megbízó felad egy munkát és befizet ezer forintot: az is egy adomány, de úgy jut el egy projekthez, hogy valaki megcsinálja. Nem ő kapja meg a pénzt a munkájáért, hanem egy projektnek felajánlhatja. Ha a határidőn belül nem csinálja meg vagy rosszul csinálja, akkor a megrendelő elutasíthatja és visszakapja a pénzt – magyarázta. „Még nagyon új ez a rendszer, kísérletezünk vele, nem tudjuk, hogy fog-e működni. Be kell vonnunk megbízókat, akik bedobnak 1-1 óra alatt elvégezhető munkákat: például grafikai munkákat, vagy egyszerű fordításokat” – magyarázta a kísérleti fázisban lévő „öszvér-rendszer” lényegét Szarvas Olivér. Az első nagyobb ilyen villámmeló projekt egy dixit-kártyasorozat rajzolása társasjátékhoz: a 84-ből egy kártya megrajzolásával ezer forinttal lehet támogatni az oldalon lévő projekteket – mondta.
Na de hol van itt a mutyi?
Mivel az egyszeri magyar ember mindenféle alternatív finanszírozás kapcsán hajlamos valami adómutyit sejteni, megkérdeztünk egy adószakértőt is arról, hogy mi a helyzet a crowdfundinggal, és hogy mennyire teremt táptalajt a mutyinak a szabályozatlan jogi környezet.
Knébel Tamás adótanácsadó kérdésünkre leszögezte: különböző szabályozásra van szükség a crowdfunding egyes típusai tekintetében. Például Amerikában van külön törvényi szabályozás az equity crowdfundingra, amikor a befektetők részesedést szereznek a támogatott vállalkozásban. Erre viszont alapvetően nem az adózás miatt volt szükség, hanem azért, mert ez nyílt tőkebevonás: egyszerre sokan szereznek tulajdont egy cégben, kicsit hasonlóan, mint a tőzsdén, viszont olyan kis cégekben, akiket be se engednének a tőzsdére. Tehát inkább tulajdonosi szempontból van szükség a szabályozásra. Az adószabályok már megvannak, csak értelmezés kérdése, hogy mit húznak rá a crowdfundingra – összegezte Knébel.
A közösségi finanszírozás adószabályai sok mindentől függenek: nem mindegy, hogy ki, és mely országban él a támogató és a támogatott, valamint az sem, hogy üzleti célú vagy nonprofit a projekt – mondta el a Mandiner kérdésére Knébel Tamás. Mint mondta, magyar vonatkozásban az a jellemző, hogy magyar vállalkozások üzleti céllal szereznek támogatást külföldi oldalakon, legtöbbször donation and reward modellben. Ez tulajdonképpen nem támogatás, hanem adásvétel, csak jóval előre fizet a vevő. Aztán ha nem jön össze a termék, visszakapja a pénzét.
Alapvetően ilyenkor áfát kell fizetni a magyar szabályok szerint, bár annyiban releváns a támogató lakhelye, hogy lehet, az ő országában az adott termék nem áfaköteles – magyarázta Knébel. Ha üzleti célú a kampány, akkor áfát attól függetlenül kell fizetni, hogy magánszemély vagy cég-e az eladó. Ezen felül a magánszemélyek szja-t, a cégek társasági adót fizetnek, de csak akkor, ha hasznuk keletkezett.
Az adományozóknak is megérheti a támogatás, ugyanis például Amerikában az adományként kifizetett összegek egy részét le lehet írni az adóból – mondta el kérdésünkre Knébel Tamás. Hozzátette: más a helyzet, ha nem üzleti célú a gyűjtés. Jótékonysági gyűjtés esetén például a közhasznú alapítványok adómentességet élveznek, de egy magánszemély esetében már kérdéses, hogy tud-e adómentes formában támogatást gyűjteni. Kreatív projektek esetén – például egy CD felvételekor – esetenként kell vizsgálni, hogy üzleti célú-e. Könnyen lehet, hogy egy amatőr zenész felveszi a saját szórakoztatására, de utóbb mégis eladja vagy feltölti a Youtube-ra és így bevételt szerez a reklámokból, vagyis utóbb mégis üzleti tevékenységgé válik – magyarázta.
Összességében Knébel úgy látja, hogy többnyire cégek próbálkoznak a közösségi finanszírozással, vagyis az így bejött pénzt a cég könyveiben szerepeltetik. Sokan viszont egyáltalán nem foglalkoznak a kampányuk adó-vonatkozásaival, de egyelőre mondjuk az adóhatóság részéről sem lehet látni fokozott érdeklődést. A Vateránál vagy a telekocsinál is évekig tartott, mire a NAV állást foglalt, pedig ilyenkor fontos lenne mielőbb elhatárolni, hogy hol kezdődik az adóköteles tevékenység – fejtette ki az adószakértő.
Ki lehetne küszöbölni a „dögöljön meg a szomszéd tehene” logikát
Knébel Tamás szerint nagyon jó lenne, ha sikerülne meghonosítani a crowdfundingot Magyarországon, főleg annak az equity-formáját, mikor a befektetők részesedést szereznek a vállalkozásban. Ugyanis jelenleg a nulladik lépcsőfok, az indulás a legnehezebb egy vállalkozás életében: az embereknek általában nincs megtakarítása és hitelt sem kapnak a kezdő cégek. Persze léteznek „angyal-befektetők”, akiknél informálisan most is lehet kilincselni támogatásért, de egy strukturáltabb, equity crowdfunding formában ez több induló vállalkozásnak teremtene lehetőséget – fejtette ki a szakértő. Szerinte ez Magyarországon is működne, hiszen nem kell hozzá nagyon sok pénz: a kis induló cégeknek jellemzően elég egy pár millió forint, és jelen van már az országban egy olyan befektetői réteg, akik ennyivel szívesen beszállnak egy-egy ígéretes üzletbe. Hozzátette: ehhez viszont szabályozási keretet is ki kellene alakítania a jogalkotónak, mert ebben az esetben sokan válnak a cégben tulajdonossá.
Úgy tűnik azonban, a törvényhozás szintjén egyelőre nem merült fel, hogy reagáljanak erre az igényre. Ugyan a startup meg a kockázati tőke nagyon divatos lett mostanában, talán túlzottan is – véli Knébel Tamás. Mint mondja, ez látszik most a startupoknál: nagyon akarja őket támogatni a kormány, ami rendben is van, de szerinte barátságosabb jogi környezettel, egyszerűbb cégalapítással, esetleg adókedvezménnyel kellene ezt megtenni, de nem direkt pénzzel: ettől ugyanis „ellustulnak” a vállalkozások. Eleve eléggé jellemző Magyarországon, hogy hajlamosak az államtól várni mindent az emberek, holott az olyan nagy magyar sikerek, mint mondjuk a Prezi, a saját lábukon, a piacról élve indultak el és nem az államtól kértek pénzt – érvelt Knébel.
„Magyarországon sok esetben az elérhető pályázati kiírásokhoz próbálnak megfelelő projektet kreálni a cégek, aztán vagy lesz piaci igény arra a fejlesztésre, vagy sem. Ez az ingyen pénz veszélye.” – magyarázta Knébel. Ehhez képest a crowdfunding szerinte sokkal tisztább helyzet: „megmondom, hogy mit akarok csinálni, és a piacról, a leendő ügyfeleimtől kérek rá pénzt” – fejtette ki. Így rögtön kiderülne, hogy életképes-e az ötlet, és hogy van-e piaca.
Másrészt ki lehetne küszöbölni a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” logikát. Az emberek nyugodtan örülhetnének a mások sikerének is, és nem az lenne az általános vélekedés, hogy csak lopással meg mutyizással lehet pénzt szerezni. „Egyszerűen elég lehetne hozzá egy önmagában sikeres ötlet, ezért én nagyon drukkolok a crowdfundingnak” – összegezte Knébel Tamás, hozzátéve: „amúgy is errefelé, a sharing economy felé megy a világ: direktbe megtalálom a támogatóimat és nem arra várok, hogy az államtól kapjak mindent. Magyarországon ebben van hova fejlődni.”
Nem kell nagyon búsulnia Szoboszlainak a korábbi cége miatt
Válogatottunk csapatkapitányának pénzügyi kilátásai cseppet sem borúsak. Megnéztük, milyen cégei és bevétele van még Szoboszlai Dominiknek.
Elfogadhatatlannak tartják bárki részéről az ilyen típusú megnyilvánulásokat! – ellenzéki politikusok Magyar Péter botrányos kijelentéseiről
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A vállalkozások szerint sem álom az ezer eurós minimálbér és az egymillió forintos átlagkereset, de ehhez kell még valami, amiről eddig kevés szó esett
Nagy Márton legújabb javaslata kiverte a biztosítékot a vállalkozásoknál, de nem utasítják el.
Jól fizető állás diploma nélkül? Lehetséges! Mutatjuk a részleteket!
A LinkedIn Nagy-Britanniában végzett felmérése többek között arra is rámutatott, hogy bizonyos készségek többet nyomnak a latba, mint az oklevelek.
Kövesse velünk a miniszterelnök rádiós interjúját!
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
Putyin szerint mindenki téved: nem volt itt semmiféle interkontinentális ballisztikus rakéta
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Összesen 22 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Pékovách Álmos
2018. március 28. 21:49
A közösségi finanszírozás nálunk hagyományosan jól működik.
Hiszen crowdfundinggal tudott a miniszterelnök úr egy kis stadiont rittyenteni a kert végibe. Szíjjas is a mi finanszírozásunkkal (no és némi szülői segítséggel) lett boldog tulajdonosa egy párszáz milliós úszómedencés vityillónak.
meli
2016. június 24. 15:58
Jó napot,Sziasztok!Új belépőként szeretnék érdeklődni főleg a közösségi finanszírozás rejtelmeiről,azon belül is a "magánügyes" területről,többek között az Indiegogon fut ilyesmi,vagyis nem befektetési támogatás,hanem a magánéletben hirtelen bekövetkezett ,csak anyagi segítséggel,főleg gyors(!)segítséggel megoldható gondok kezeléseknek a mibenléte érdekelne!Őszintén szólva nem értem a működési elvét teljesen!Sok sikeresen végződő sztorit látok,de hogyan fut mindez?Valójában nekem kell hirdetnem magam a lehető legtöbb területen?Ha ez így van,mit nyújt valójában az Indie és hasonlók?Ha az ismerősök bevonása a legcélszerűbb,mindenki csöngethetne közvetlenül is az ismerős,rokon ajtaján a zsebét tartva,nem?
Aki ráadásul még csak nem is aktív facebook vagy egyéb közösségi média használó,mit tehet?,Egyáltalán nem világos!Mi van,ha épp nem az ismerősök orrára szeretném kötni a nehézségeimet?Akkor hogyan osszam meg az elindított gyűjtésemet egyáltalán?
Bocsánat,de tele vagyok kérdésekkel és problémákkal is,szeretnék segítséget kapni,de nem tudom,hol és hogyan érdemes elkezdeni!
Úgy tűnt számomra,Önök jártasak a témában,valami vagy inkább teljes felvilágosítást kérnék,ha lehet Önöktől!Előre is köszönöm!Üdvözlettel:Melinda
balbako_
2016. április 09. 13:43
Miért kell feltalálni a meleg vizet, ráadásul egy idegen szóval. A közadakozás szó nem ismert? Vörösmarty temetése, egy sor középület, nagyszerű dolgok valósultak meg ebből. Majd ha kipusztul a liberalizmus (a magyar típusú minden értelmes, hasznos dolgot zsigerből ellenző liberalizmusról beszélek) akkor újjáéledhet és sok, sok hasznos dolgot létrehozhat.
jacksonfirmloan
2014. október 26. 15:04
Szüksége van egy titkos személyi kölcsön 2014
Helló,
Ön az adósság? Voltál már megtagadták a kölcsönt a bank? Vagy van szüksége a kölcsönt fizeti ki számláit? aggódj, nem több, a segítség most jön, JACKSON hitel cég egy olyan hitel cég kínál mindenféle kölcsön az embereknek, cégeknek, amelyek a kölcsön alacsony kamatláb 3% -os fel velünk a kapcsolatot e-mailben: [email protected]
Kérjük szíves válaszoljon csak e-mail: [email protected]
Órákon át hallgattak ki egy újságírót Lakatos Márk pedofilbotrányáról
origo.hu
Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
mandiner.hu
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
borsonline.hu
Háború Ukrajnában - Ledobták az elefánt nevű bombát az oroszok + videó
hirtv.hu
Házasság első látásra: Zolit tönkretette felesége
metropol.hu
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
magyarnemzet.hu
Két országban is rettegnek: Magyarország területeket vesz el tőlük a háború után
mandiner.hu
A KTE tulajdonosa közölte, nem csak a gyenge eredmények miatt mentették fel Szabó Istvánt
nemzetisport.hu
Brüsszelben és Bécsben is felkapták a fejüket: fontos versenyt nyert meg Budapest
mandiner.hu
Rákérdeztek az Európai Bizottságnál, Magyarország mikor kapja meg a 19 milliárd euróját – a válasz sokatmondó
mandiner.hu
A Magyarország elleni mérkőzés után döntöttek a német szövetségi kapitány sorsáról
mandiner.hu
A Puskás Aréna lelátóján is feltűnt a német szurkolók üzenete Orbán Viktornak (FOTÓ)
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.