Szijjártónak elege lett az álhírterjesztőkből: „Magyarországra veszélyt hozni büntetlenül nem lehet!”
„Könnyen lehet, hogy egy meghangszerelt titkosszolgálati akció keretében állt elő ez a helyzet” – jelentette ki a külügyminiszter.
Orbán Viktor a legutóbbi parlamenti választásokon tiszta felhatalmazást kapott, demokratikus többséggel és demokratikusan kormányoz – mondta Budapesten Hans-Peter Friedrich, a bajor CSU politikusa, volt német szövetségi belügyminiszter, aki nem aggódik Magyarország miatt.
Budapestre látogatott Hans-Peter Friedrich, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségi parlamenti képviselője, a CDU/CSU Európa-ügyi frakciókoordinátora, Németország korábbi belügyminisztere (2011-2013), majd agrárminisztere (2013-2014). Friedrich magyar politikusokkal találkozik a napokban, kedd délután pedig a magyar sajtó képviselőivel beszélgetett.
Erős és stabil a német-magyar kapcsolat
„A napi politikától függetlenül erős és stabil a német-magyar kapcsolat” – hangsúlyozta a beszélgetés során Hans-Peter Friedrich, aki a berlini Fal leomlásának és Németország egyesülésének közelgő 25. évfordulója alkalmából hálás köszönetét fejezte ki a magyarok 1989-es, történelmi segítsége iránt, valamint utalt a közös történelmi gondolkodás fontosságára is.
A Mandiner azon kérdésére, hogy milyen jelenleg a CDU/CSU és a Fidesz viszonya, Friedrich úgy válaszolt: „Nagyon jó. A Fidesz az Európai Néppárt családjának tagja, jó és bizalmas kapcsolatokat ápolunk”. Friedrich kiemelte: Orbán Viktor hamarosan Bajorországba látogat, ahol Seehofer tartományi miniszterelnökkel is találkozik majd. A bajor politikus szerint Bajorország és Németország egésze is nagyon jó kapcsolatokat ápol Magyarországgal, amely a befektetők kedvelt országa.
A Magyarország körül kialakult nemzetközi diplomáciai és politikai feszültségekre vonatkozó újságírói kérdésre Friedrich elmondta: Európának a szabad nemzetek szövetségének kellene lennie, és hiba lenne, ha európai biztosok mondanák meg, mit kellene tenni. A bajor politikus úgy látja: a különböző európai országokban eltérő a politikai kommunikáció, a közélet hangvétele – még Németországon belül is más a bajorországi és más a hamburgi politika stílusa. Friedrich elárulta: már a Varsói Szerződés idején is csodálta Magyarországot, már akkor is érzékelte a magyarokra jellemző szellemi szabadságvágyat, amit azóta is tapasztal Magyarországon. A bajor politikus szerint a magyar gazdaság és társadalom mára megérkezett Európába.
Nem aggódok Magyarország miatt
A napokban Magyarországon járt, szociáldemokrata kötődésű Michael Roth német külügyi államminiszter Magyarországot érintő kritikái kapcsán a CSU-s Friedrich úgy fogalmazott: „Nem szabad beavatkozni más országok belpolitikájába. Én nem aggódok Magyarország miatt”. A bajor politikus ugyan nem elégedett mindennel, de szerinte sokan úgy írnak vagy beszélnek más országban történő dolgokról, hogy nem tudják pontosan, mi történik. „Óvatosan, megalapozottan kell ítéletet mondani. Meg kell érteni a helyi mentalitást, történelmet és folyamatokat” – hangsúlyozta Friedrich, hozzátéve: „Németországról is lehet úgy kritikusan írni, hogy egyes eseteket felnagyítanak”. A CSU szövetségi képviselője szerint Magyarország és a magyar kormánypárt az európai politikai családba tartozik.
Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel jövőre tényleg eljön-e Magyarországra, Hans-Peter Friedrich azt mondta: „Nem ismerem Merkel útitervét, de örülnék, ha Magyarországra jönne, ezzel demonstrálva az összetartozásunkat”.
Friedrich a napi politikai fejlemények kapcsán megemlítette a magyarországi internetadó kérdését: ő maga német belügyminiszterként az internetes anonimitás ellen felemelte a szavát, amiért heves kritikákat kapott, így megérti a jelenlegi magyarországi izgalmakat is az internetadó körül. De szerinte nincs szó a sajtószabadság korlátozásáról, a kormány csak pénzbevételt akar látni. A magyar egyháztörvény körüli vitákkal kapcsolatos újságírói kérdésre Friedrich elmondta: Németországban is vitatott a téma, elég csak a szcientológiára gondolni. Szerinte amíg Amerikában mindenki vallást alapíthat, addig Európában eltérőek a helyi hagyományok, a különböző nemzeti politikák eltérő megoldásokat alkalmazhatnak. „Az, hogy a nemzeti parlament dönt az egyházakról, nem a legrosszabb megoldás” – hangsúlyozta Friedrich.
Európában új helyzet van
A Mandiner az Oroszország és a Nyugat közötti konfliktusról is megkérdezte Friedrichet. A bajor politikus úgy fogalmazott: „Nekem differenciált véleményem van a kérdésről. Putyin lépéseit ünnepli az orosz nép. Lehet, hogy az elmúlt húsz évben félreértettünk pár dolgot, az oroszok lelkületét”. Friedrich emlékeztetett arra, hogy Putyin szerint a 20. század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió szétesése volt, és ezt a vélekedést az oroszok nagy része is oszthatja. A CSU-képviselő nehéznek tartja a jelenlegi helyzetet, és nem biztos abban, hogy Putyin az eddigiek után leáll. „Európában új helyzet van: sokáig azt hittük, hogy a határok nem változhatnak. De Putyin hatalompolitikai leckét ad a Nyugatnak: érvényesíteni tudod-e a döntésedet, az álláspontodat vagy sem? Ha nem, akkor peched van.”
Ezért is van szüksége Európának olyan közös politikára, amivel függetleníteni tudja magát az energia kérdésében és amivel önvédelmi képességeit is meg tudja teremteni. „Nem elég az, hogy az amerikaiak majd megvédenek minket. Van gazdasági erőnk a világban, a védelmi erőt is meg kell teremteni.” Friedrich szerint ugyanakkor Putyinnak is kihívásokkal kell szembenéznie: az orosz elnök sok elvárást támasztott a népében, és csak remélni tudja, hogy Putyin nem lesz ezeknek az elvárásoknak a foglya. „Enyhülésre, deeszkalációra van szükség” – hangsúlyozta a bajor politikus, aki szerint Európa a 21. században kizárja a katonai fellépést, és akkor marad a szankciók útja. „De mikor szállunk majd ki a szankciókból?” Friedrich ugyanakkor úgy vélte: ha már szankciók vannak, akkor ebben a kérdésben egységesen és szolidárisan kell fellépnie az EU államainak.
Nem lehet reményekre építeni
Paks bővítése és a nukleáris energia témája kapcsán Friedrich úgy fogalmazott: Németország az atomenergia kivezetése mellett döntött, de ez egy vitatott döntés, melynek kritikusai nem szólalnak már meg Németországban. Úgy vélte: a franciák, a britek nem fogják bezárni az atomerőműveiket. De hangsúlyozta: Európa sokszínű, és sokféle energiaforrást felhasználhat a jövőben az energiaellátás biztosítására. A magyar kormány Pakssal kapcsolatos döntéséről úgy nyilatkozott: „Egy miniszterelnöknek az országa jövőjére kell koncentrálnia, nem építhet reményekre, nem várhat Európára, hogy esetleg a jövőben csak széttárja a kezét, ha nincs áram”.
Magyarország európai jövőjével kapcsolatban Hans-Peter Friedrich azt mondta: az európai integrációban már most különböző sebességek vannak, de Magyarország fejlődik, az alapvető költségvetési, államadóssági adatai jók. „Magyarország megmutathatja, hogy a saját erejéből képes teljesíteni a kritériumokat, így példa lehet mások számára is.”