Növelni kezdhetik a NATO-tagállamok a katonai kiadásaikat

Tálas Péter, az SVKK igazgatója és munkatársa, Csiki Tamás utalt rá, hogy erre a – már többször ismételt – kérésre a közelmúltban a térségben több ország is pozitívan reagált. Kérdésre azt mondták: vélhetően Magyarország is készül valamilyen kisebb felajánlással. Az SVKK kutatói azt feltételezik, hogy ha folytatódnak Magyarországon a kedvező gazdasági folyamatok, az lehetővé tenné, hogy akár az eddig bejelentettnél előbb növekedjenek a védelmi kiadások.

A NATO csütörtökön és pénteken Walesben tartja csúcsértekezletét. Tálas Péter szerint a NATO a találkozón az ukrán válságot és az orosz fenyegetést várhatóan arra fogja kihasználni, hogy a szövetség kohézióját erősítse. Ennek keretében mindenki javasolják, hogy költsenek többet a védelmi szférára. Tálas Péter egyelőre nem látja, hogy Európa ebben különösebben elkötelezett lenne, mert a kontinens még nem lábalt ki a 2008-as válságból, de valamilyen jelzésértékű dolognak történnie kell.

Az SVKK legfrissebb elemzése szerint a gazdasági válság óta az európai nagyok folyamatosan csökkentik a védelmi kiadásaikat, egyedül Németország tartotta szinten. Az elmúlt években Franciaország 10, Nagy-Britannia 12,5, Olaszország 20 százalékkal, míg ebben a térségben Szlovákia több mint 25, Csehország csaknem 35, Magyarország pedig több mint 40 százalékkal csökkentette védelmi kiadásait a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint.

Csiki Tamás, az SVKK szakértője azt is elmondta: Lengyelország alkotmányában rögzítette a védelmi költségvetés növelését, s az elmúlt két-három hónapban a térségben több ország – a balti államok, Dánia, Csehország, valamint a partnerországok közül Finnország és Svédország is tett ilyen jellegű bejelentést. Hozzátette: ahhoz, hogy a 2 százalékos GDP-szintet szövetségi szinten el lehessen érni, 90 milliárd dollárnyi extra forrást kellene megmozgatni, amely megegyezik a 2013-as brit és az olasz védelmi költségvetés együttes összegével.

Mint az SVKK elemzésében felidézték: az előző, 2012-es chicagói csúcstalálkozón az Afganisztán utáni időszak tervezése kezdődött el. Amikor 2013-ban az idei csúcstalálkozó főbb témaköreit meghatározták, az afganisztáni művelet lezárása mellett a partnerkapcsolatok erősítése, a szövetség esetleges bővítése és a képességfejlesztés jelentették a program prioritásait.

Váratlanul azonban a 2013 novemberében kibontakozó, majd 2014-ben fegyveres harccá (háborúvá) eszkalálódó ukrán válság – s ezzel összefüggésben a NATO-orosz kapcsolatok – váltak a walesi csúcs egyik fő napirendi pontjává. Az ukrajnai válság a hidegháború óta nem látott mélypontra juttatta a NATO-orosz kapcsolatokat: a Krím-félsziget elszakítása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus visszakényszerítette a NATO-t az alapokhoz, a kollektív védelemhez – emelték ki.

Tálas Péter a hétfői beszélgetésen hangsúlyozta: a NATO, illetve a Nyugat Oroszországra továbbra is regionális nagyhatalomként tekint. Az SVKK szerint ez a nagyhatalom „épp most veszíti el Ukrajnát”. Tálas Péter azt mondta: ha bekövetkezne a legrosszabb forgatókönyv, és Kelet-Ukrajnát is megpróbálja elszakítani Oroszország, Nyugat-Ukrajna középtávon sem lesz oroszbarát, ily módon stratégiai veszteség lesz. Ezzel együtt Vlagyimir Putyin belpolitikailag megerősödött, és sikerült hazájában megerősítenie a nagyhatalmi nacionalizmust, így az orosz társadalomnak egyelőre tetszik a jelenlegi helyzet. Tálas Péter felhívta a figyelmet, hogy a halottak számának növekedése tompíthatja ezt a lelkesedést, és Vlagyimir Putyinnak rövidesen meg kell magyaráznia, hogy békeidőben hová tűnt 400-500 katona az orosz hadseregből. Fel kell készülnie arra is, hogy a Nyugat támogatni fogja az ukrán haderőt.

Az SVKK igazgatója kitért arra is, hogy az Oroszország elleni szankciókat illetően a NATO-n belül erős a megosztottság. Van néhány ország, amely részben az energiafüggőség, részben a gazdasági kapcsolatok miatt kevésbé szeretné ezeket a szankciókat, mint például Németország, Görögország, Olaszország, Szlovákia, Magyarország, de ezzel együtt sem a NATO, sem az EU nem hagyhatja válasz nélkül Putyin lépéseit. Az SVKK szerint a walesi csúcstalálkozón a szövetség demonstrálja Ukrajna melletti politikai elkötelezettségét. Ennek részeként a tagállamok létrehoznak négy pénzügyi alapot: logisztikai, vezetés-irányítási, kibervédelmi, valamint az ukrán haderő személyi állományát támogató feladatok finanszírozására. Döntenek a NATO-ukrán katonai együttműködés mélyítéséről. Továbbá elfogadják a szövetségi készenléti akciótervet, amely magában foglalja a lengyelországi Szczecinben lévő német-dán-lengyel többnemzeti parancsnokság továbbfejlesztését; több közös NATO-hadgyakorlat tervezését a kelet-közép-európai tagállamok területén; továbbá egy nagyjából tízezer katonából álló azonnali reagálású – vagyis a kijelölt célállomásra két-hét nap alatt eljutó – erő létrehozását, ennek öt bázisa a tervek szerint öt kelet-közép-európai ország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Lengyelország területén lenne.

Az SVKK szakértői elmondták azt is, hogy bár 2012-ben Chicagóban még bővítési csúcsként aposztrofálták a következő találkozót, ez vélhetően nem kerül szóba. Nem célszerű olyan országot közel vonni a térséghez, ahol fegyveres konfliktus van, így Ukrajna nem kerülhet a szóba. Az egyedüli esélyes Macedónia pedig a görögökkel való névvita miatt nem kerülhet közelebb a NATO-tagsághoz – mondták a szakértők.