A Népszabadság kormányzati forrásokból úgy értesült: az októberi önkormányzati választások után, még idén benyújtják a Budapest-törvényjavaslatot. Ennek értelmében 2019-től a kerületek élére polgármesterek helyett hivatalnokok kerülhetnek, és kerületi képviselő-testület sem lenne.
Az októberi önkormányzati választásokat követően nyújtja be a kormány a Budapest közigazgatásának átalakítására vonatkozó javaslatot – értesült a Népszabadság meg nem nevezett kormányzati forrásból.
A fővárosi közigazgatás átalakítására már 2011-ben született háromféle koncepció a Belügyminisztériumban. Az első opció, hogy a kerületek megmaradnak, de nem polgármester, hanem hivatalnokok, afféle „helytartók” vezetik majd őket, és saját képviselő-testülete sem lenne a kerületeknek. A második verzió szerint megmaradna a kerület, mint közigazgatási egység, de az úgynevezett „erős főváros”-elv érvényesülne. A harmadik elképzelés a „City-koncepció”, miszerint a belső és a külső kerületeket külön-külön integrálnák.
A Népszabadság egy meg nem nevezett kormányzati szereplőtől úgy tudja, hogy az első verzió lehet a befutó, de erről egyelőre nincs hivatalos döntés. Ez a megoldás a központosító politikát vinné tovább, és egy ekként átszervezett Budapest nem lenne a kormánnyal szemben sem ellensúly – írja a lap.
Tarlós István a Népszabadságnak azt mondta: jelenleg kizárólag az október 12-i választásra koncentrál. A lap azon értesülését, miszerint az átalakított közigazgatási rendszer csak a következő választás után, 2019-ben lépne hatályba, nem kommentálta. Hozzátette viszont: „én is úgy tudom, hogy miniszterelnök úrnak ez az álláspontja, amivel mélységesen egyetértek. Öngól és abszurd lenne ciklus közben változtatni, a választók becsapását is jelentené. És nem lehet a már megválasztott polgármestereknek egy-két év múlva azt mondani, hogy szevasztok.”
Ha lesz is ilyen előterjesztés, akkor arról csak a véleményét fogja elmondani – mondta Tarlós, hozzátéve: a „City-koncepció” már megbukott Londonban, úgyhogy biztos nem tartozna a legjobb megoldások közé.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
A főispán szerint hiányzik a költségvetés közgazdasági megalapozottsága.
A parlamenti képviselő Telegramon írta meg a pletykát.
„Az, amit Jókai a levert szabadságharc után költői géniuszával cselekedett, az egy második honfoglalás volt” – így búcsúzott az ország Jókai Mórtól.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
