Fazekas: Rendkívüli helyzethez rendkívüli eszközök kellenek

Miután az európai agrártermékek egy részére kivetett orosz importtilalom okozta hatások nem mezőgazdasági forrásból fakadnak, megfontolandó, hogy az Európai Unió az agrárpénzeken kívüli forrásokat is mozgósítson a hatások mérséklése érdekében – közölte az agrárminiszterek soron kívüli tanácskozása után Maurizio Marina, a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács soros elnöki posztját betöltő Olaszország mezőgazdasági minisztere. Martina elmondta, fokozni kell az erőfeszítéseket és meg kell sokszorozni a kezdeményezések számát, a piaci folyamatokat pedig folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

A tanácskozáson Magyarországot képviselő Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: Magyarországot közepesen érinti az orosz embargó, a tavalyi számok alapján az Oroszországba irányuló magyar agrárexport mintegy 30-35 százaléka érintett, körülbelül 80 millió euró értékben. A miniszter is hangsúlyozta a helyzetet nem mezőgazdasági, hanem világpolitikai tényezők okozták, arra az álláspontra helyezkedett egyúttal, hogy ez az EU közös problémája, amit szolidárisan kell megoldani. Mint mondta: rendkívüli helyzet van, ennek megfelelően rendkívüli eszközökhöz kell nyúlni. Fazekas szerint az uniós piaci beavatkozásnak addig kell tartania, amíg az embargó érezteti hatását. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok igényeit egyenlő módon kell elbírálni.

A földművelésügyi miniszter közölte: Magyarország szorgalmazza az export támogatását, valamint a jelenleg alacsony referenciaárak felülvizsgálatát. A tárcavezető tudatta azt is: az egyéni termelőknek gyorsan kell lépniük, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak kell jelenteniük, hogy milyen károk érték őket. Ennek érdekében szombaton is dolgozni fognak – tette hozzá.

Dacian Ciolos agrárbiztos rámutatott, a bizottság nyomon követi a piaci folyamatokat, és további intézkedésekre is készen áll, ha a betakarításkor kiderül, hogy valamilyen termény esetén uniós intézkedésre van szükség. A biztos megismételte, hogy középtávon azt tartja a megoldásnak, hogy a termelők más piacokon adják el terményeiket Oroszország helyett. Kitért az exporttámogatásra is, kiemelve, hogy a tapasztalatok azt mutatják: ilyen esetben ez nem a legjobb eszköz, mert ahelyett, hogy növelné az exportot, azok hasznát emeli meg, akik támogatás nélkül is exportálnak. Az esetleges célzott kompenzációval kapcsolatban megjegyezte, hogy ha az EU úgy dönt, hogy ilyen eszközt alkalmaz, akkor a pénzügyi erőforrásokat is fel kell mérni, és azt is, hogy ennek terheit hogyan osszák el a tagállamok egymás között.

Fazekas Sándor arra is kitért, hogy osztrák kezdeményezésre külön is találkozott Andrä Rupprechterrel, Ausztria agrárminiszterével, aki számára világossá tette, hogy Magyarország jottányit sem enged a magyar földből, a korábban jogellenesen, zsebszerződések révén szerzett tulajdonjogokat pedig soha nem fogja elismerni. „A magyar földtörvény egy szigorú földtörvény, de ha kell, még szigorúbb is tud lenni” – hangsúlyozta Fazekas Sándor.

A miniszter Erdős Norbert fideszes EP-képviselővel is találkozott Brüsszelben, akivel a képviselő közleményének tanúsága szerint szorosabb együttműködésben állapodott meg annak érdekében hogy egységesen lépjenek fel a magyar gazdákat és vállalkozásokat érintő uniós ügyekben, mint a mezőgazdasági támogatások megőrzése, az indokolatlan pénzügyi és adminisztratív terhek csökkentése, az orosz mezőgazdasági embargó okozta helyzet kezelése vagy az európai mezőgazdaság védelme a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon.

Az orosz embargóval összefüggésben Erdős a lehető legtöbb forrás mozgósítását sürgette a káros hatások enyhítésére. „A mezőgazdasági krízisalap felhasználásával kapcsolatban azonban óvatosnak kell lenni. A pénzalap költségvetése ugyanis a közvetlen támogatások összegét csökkenti, ezért a legvégső esetben szabad csak ehhez a forráshoz nyúlni” – figyelmeztetett közleményében Erdős Norbert.