Ez a Brüsszel leckézteti Budapestet? Komolyan?
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
A Magyar Államkincstár nem akarta kiadni a országgyűlési választáson indult jelöltek kampányelszámolásait, a Transparency International ezért beperelte. A bíróság első fokon a civil szervezetnek adott igazat, így megismerhetőek lesznek a kampányszámlák.
A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletében kimondta: a Transparency International (TI) jogosult megismerni a parlamenti képviselőjelöltek elszámolását és az egyes számlák tartalmát, mivel ezek közérdekű adatnak minősülnek.
A Transparency International azután perelte be a Magyar Államkincstárt (MÁK), miután az visszautasította közérdekű adatigénylésüket, amelyben kérték, hogy adják ki számukra minden egyéni képviselőjelölt, akár független, akár pártszínekben indult, kampányelszámolását és az azokhoz csatolt számlákat, bizonylatokat. A MÁK azzal az indokkal utasította vissza az adatigénylést, hogy az egyszerre átfogó, számlaszintű, meg tételes is, hozzátéve, hogy a kampányfinanszírozási törvény értelmében nem a civil szervezetek, hanem az államkincstár jogosult a kampányköltések ellenőrzésére.
Az államkincstár elleni pert végül a Transparency International nyerte meg. A bíróság szerint ugyanis az „Alaptörvény minden közpénzre vonatkozó adatot közérdekű adattá minősített, a nyilvánosságot és az átláthatóságot tette főszabállyá”. Valamint arra is kitértek: az „állam demokratikus működéshez elengedhetetlen az információszabadság és az információk átláthatósága”, így a MÁK ellenőrzési joga ellenére a Transparency International jogosult a „jelöltek elszámolását és azzal együtt egyes számlák tartalmát, mint közérdekű adatot megismerni”.
A bíróság nem jogerősen kimondta azt is: ellentétben a Magyar Államkincstár állásfoglalásával, nem előfeltétele a bírósághoz való fordulásnak, hogy ha egy adatigénylést azért utasítanak vissza, mert azt számlaszintűnek minősítenek, akkor előbb a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz kell fordulni jogorvoslatért. A Fővárosi Törvényszék szerint ez pusztán egy egy a bírósági jogérvényesítés útjától független, fakultatív jogorvoslati lehetőség, de nem perelőfeltétel.