Alkotmánybíróvá választották Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást

2014. szeptember 24. 19:04

Az Országgyűlés szerdán titkos szavazással alkotmánybíróvá választotta Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást, a kormánypártok jelöltjeit.

2014. szeptember 24. 19:04

Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés a kormánypártok jelöltjeit.

Czine Ágnes bírót, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét 156 igen szavazattal, egy nem és egy tartózkodás mellett választották alkotmánybíróvá. Sulyok Tamás ügyvéd, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója 138 igen szavazattal, 4 nem ellenében, egy tartózkodás mellett lett az Alkotmánybíróság tagja. Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, korábbi legfőbbügyész-helyettest pedig 133 igen szavazattal, 8 nem ellenében, egy tartózkodással választották meg. A megválasztott bírók az Országgyűlés előtt esküt tettek. Sulyok Tamás és Varga Zs. András szeptember 27-től, míg Czine Ágnes november 15-től lesz az Alkotmánybíróság tagja.

Az alkotmánybíró-választásra azért volt szükség, mert az ősszel három alkotmánybíró kilencéves megbízatása jár le. (A korábbi törvény értelmében a bírókat kilenc évre választották.) Bragyova András és Kovács Péter szeptember végén, Balogh Elemér pedig novemberben távozik a testületből.
 
Az alaptörvény értelmében az alkotmánybírók a képviselők legalább kétharmadának támogatásával választhatók meg. A 2011-ben elfogadott, az Alkotmánybíróságról szóló törvény azt mondja ki, hogy a tizenöt tagú testület bíráit az Országgyűlés tizenkét évre választja meg. A tagok nem választhatók újra.
 
A három jelöltet hétfőn hallgatta meg az igazságügyi bizottság. Varga Zs. András ott egy hosszabb elméleti fejtegetés során arról beszélt, hogy az alkotmánybírósági aktivizmus indokolt volt egy ideig, ám ezt az időszakot lezárta az új alaptörvény megszületése. Ezután már a testületnek is ragaszkodnia kell az írott törvényekhez, egészen addig, amíg azok nem kerülnek nyilvánvalóan szembe a szabadságjogokkal.
 
Czine Ágnes bizottsági meghallgatásán ismertette szakmai életútját: e szerint első és egyetlen munkahelye az igazságszolgáltatás, ahol 33 éve dolgozik, ebből 30 éve bíróként. Mint mondta: 15 évig volt első fokú bíró, majd a Pest Megyei Bíróságon, 2003 óta pedig a Fővárosi Ítélőtáblán a büntető kollégium vezetője. E mellett két egyetemen oktat és társzerzője két könyvnek, amely a strasbourgi emberi jogi, valamint a luxembourgi uniós bíróságról szól.
 
Sulyok Tamás bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy 1980-ban végzett a szegedi jogi karon, ahol később alkotmányjogot oktatott, e mellett 1990 óta az ügyvédi kamara tagja. A szakember kifejtette, hogy az alkotmányos identitás pontos tartalmát az Ab jövőbeni határozatai fogják kijelölni, és a testület felértékelődik az uniós tagállami szuverenitás kényes kérdéseiben is.
 
A szocialisták nem vettek részt az alkotmánybíró-választáson.
 

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
enes
2014. szeptember 25. 10:59
Rendőrök személyiségi jogai/ sajtószabadság. Az Alaptörvényben megfogalmazott alapjogok ütköznek. Levezethetetlen igazságok. Eldönthetetlen kérdések. Hol vannak a jogtudomány Hilbertjei, Gödeljei? Úgy vélem, nincs más, csak az "ízlések" döntenek, melyik jog való előbbre.
BőröndÖdön
2014. szeptember 25. 09:42
Tényleg ennyien örülnek az alaptörvény bíróság teljes megszállásának?
Andre1bp
2014. szeptember 24. 22:37
Ágikának megérte lenyelni.
Akitlosz
2014. szeptember 24. 22:00
Furcsák az ilyen fideszes cikkek itt a mandineren. Hirtelen több mint ezer szavazat érkezik rájuk, amikor a többire legfeljebb csak pár tíz. s hiába az ezernyi szavazat ezekhez sem érkezik több hozzászólás. Szerintem értekeznie kellene a Mandinner vezetőségének a rendszergazdájukkal.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!