Elkészült a nemzeti népegészségügyi stratégia – mutatjuk a részleteket!
A cél, hogy növekedjen a magyarok egészséges éveinek száma. Van hová fejlődni.
Én nem hiszek abban, hogy a sajtónak úgy általában különösebb felelőssége lenne azért, amit ír, hiszen felnőtt embereknek írja. És eleve ki az a hülye, aki az életét, de akárcsak a megrágott pogácsáját pont egy újságíróra bízza?
„Hát sajnos az élet baromira nem ilyen egyszerű. De aki végigkövette Bajor betegségét és haldoklását, abban tényleg az a kép alakulhatott ki, hogy aki megteheti, az nem orvossal kezelteti a halálos betegségét. És ez borzasztó, ez kivételesen tényleg olyan téma, ami miatt emberek halhatnak meg. Főleg, ha a kuruzslók miatt későn mennek el rendes orvoshoz. Nem akarok életidegennek látszani: rákhelyzetben szinte minden értelmes, az ilyen idióta cikkektől a legkevésbé sem érintett ember is gyakran köt ki csodadoktornál. Akkor, amikor az orvosok szerint már nincs remény. De olyan olvasót az alternatív gyógyítók közé terelni, akit még meg lehetne menteni, borzalmas felelőtlenség.
Ez az egész azért is nagyon nehéz téma, mert a magyar egészségügy olyan, az alapfeladatai ellátásra is képtelen, embertelen rendszerré alakult, amiben egy rákkal frissen dignosztizált, protekcióval nem rendelkező ember több hónap alatt jut be egy fejlettebb diagnosztikai vizsgálatra és még több hónap után juthat el a műtőasztalig. Ez a gyakran szó szerint gyilkos totojázás természetes módon taszít rengeteg embert az alteratívák felé, gyakran csak »addig is próbálkozzunk meg valamivel« alapon.
Ezek a pöcsfejű cikkek csak ráerősítenek erre a tendenciára.”