Sergiu Constantin, a Bozeni Európai Akadémia romániai származású kutatója vállalta, hogy részt vesz a hamarosan közvitára bocsátandó autonómiastatútum román nyelvű magyarázásában. A kutató ugyanakkor bírálta, hogy nem vontak be román szakértőket a statútum kidolgozásába.
Segítséget ígért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) készülő autonómiatervezetének a székelyföldi román közegben való népszerűsítéséhez Sergiu Constantin, a Bozeni Európai Akadémia (EURAC) romániai származású kutatója. A kutató arról az élményéről beszélt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pénteki pódiumbeszélgetésén, hogy egy korábbi Sepsiszentgyörgyön végzett kutatásának a román alanyai az autonómia pártolóivá váltak, miután elmagyarázta nekik, hogy az számukra is szavatolná az arányos jelenlétet a közhivatalokban.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felkérésére Sergiu Constantin vállalta, hogy részt vesz a hamarosan közvitára bocsátandó autonómiastatútum román nyelvű magyarázásában. Az olaszországi Dél-Tirolban élő és dolgozó román autonómiakutató ugyanakkor bírálta a székelyföldi területi autonómia szorgalmazóit, amiért nem próbáltak bevonni a román szakértőket is a statútum kidolgozásába. Emlékeztetett arra, hogy Dél-Tirol autonómiáját egy olyan szakértőkből álló bizottság dolgozta ki 1972-ben, amelyben egyaránt jelen voltak a német, olasz és rétoromán közösség szakértői.
Sergiu Constantin szerint a székelyföldi román-magyar viszonynak az a jellemzője, hogy mindkét közösség veszélyeztetve érzi magát amiatt, hogy a magyar közösség képviselői a kormánynak alárendelt intézményekből szorulnak ki, a román közösség képviselői pedig az önkormányzatokból.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere szerint azért nem jöhetett létre érdemi párbeszéd a székelyföldi román közösség képviselőivel, hiszen ezek meghatározó csoportjait éppen az etnikai arányok megváltoztatásának a feladatával telepítették a térségbe a kommunista diktatúra idején, másik részük pedig „abból él, hogy székelyföldi román”. Utóbbi magyarázataként elmondta, pár évvel ezelőtt fény derült rá, hogy a Székelyföldön szolgáló karhatalmiaknak 20 százalékos fizetéspótlék járt a magyar közegben végzett munkáért.
Úgy vélte, a székelységet a jelenlegi geopolitikai helyzet segítheti hozzá az áhított autonómiához. Az ukrajnai válság miatt ugyanis az Egyesült Államoknak – amely a rakétavédelmi programjában támaszkodik Romániára – az az érdeke, hogy az országban stabilitás legyen. „Meg kell értetni Amerikával hogy akkor lesz stabil az ország, ha a székelyek megkapják, ami jár nekik” – jelentette ki az RMDSZ politikusa.
Kalmár Ferenc, az Európa Tanács idén elfogadott autonómiapárti ajánlásának a jelentéstevője szerint a nemzetállam fogalmát kellene modernizálni, hogy az ne kirekesztő, hanem befogadó fogalom legyen. Úgy vélte, az egység a sokszínűségben jelszó nemcsak az Európai Unió országai közötti viszonyt, hanem az országokon belüli viszonyokat is kell hogy jellemezze.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
Rengeteg még a teendő a Kárpát-medencei magyarság érdekében, Nacsa Lőrinc pedig nem ugrik el a munka elől.
A kormányra készülő RMDSZ kivédett egy jogokat sértő tervezetet.
Négypárti centrista kormány szerveződhet az RMDSZ részvételével.
A demokratikus erők összefogását sürgette a jelenlegi kisebbik kormánypárt, hogy megállítsák a soviniszta, rendszerellenes erőket.
Úgy tűnik, az RMDSZ a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal fogna össze a magyarellenes pártokkal szemben.
Kedden a Nagy Lajos király útján érkező villamos az egyik átjáróban letarolt egy menetrend szerint közlekedő buszt.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
