Újabb kulcstéma bukkant elő a kampányban: ebben a Fidesz köröket ver a Tiszára
Ráadásul ennek kapcsán az elemző szerint „a mi életünkről, pénztárcánkról, anyagi lehetőségeinkről és perspektívánkról van szó”.
KSH: A túlórák negyedéért nem fizettek a munkaadók
2014. július 26. 09:33
Az európai uniós átlagnál kevesebbet túlóráznak a magyar munkavállalók, a részmunkaidősök viszont többet dolgoznak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak elemzéséből. 2013-ban a férfiaknak 1,2, a nőknek 0,9 százaléka végzett ilyen formában plusz munkát. Többségüknek ez heti 6–10 óra túlmunkát jelentett. A túlórák több mint egynegyedéért nem fizettek a munkáltatók.
2014. július 26. 09:33
Az európai uniós átlagnál kevesebbet túlóráznak a magyar munkavállalók, akik közül a teljes munkaidőben dolgozó nők átlagosan heti 40,2 órát, a férfiak 41,1 órát dolgoztak tavaly – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak elemzéséből. Az Európai Unió 28 tagállamának átlagánál a nők szokásos heti munkaideje 0,2 órával hosszabb, a férfiaké pedig 1,4 órával rövidebb volt.
Magyarország, a férfiak rendszeres heti munkaidejét tekintve az uniós tagországok – legalacsonyabb érték jellemezte – alsó harmadába tartozott 2013-ban, míg a nők esetében nagyjából a tagországok rangsorának közepén helyezkedett el.
A részmunkaidő 2013-ban átlagosan 19 órát jelentett az unióban a férfiaknak, szemben a magyar 23,3 órával, ami egyben a kategória egyik leghosszabb munkaideje volt. Ebben a foglalkoztatási formában a férfiaknál jóval nagyobb arányban érintett nők átlagosan heti 20,2 órát dolgoztak az unióban, Magyarországon pedig annyit, mint a férfiak, azaz heti 23,3 órát.
Ezektől az adatoktól némiképp eltér a teljes munkaidősként ténylegesen ledolgozott munkaidő, amely – túlóra, betegség, szabadság vagy egyéb távollét miatt – a rendszeres heti munkaidőnél több és kevesebb is lehet egy konkrét munkavállaló esetében. A KSH adatai szerint tavaly főmunkaidőben a férfiak az unióban átlagosan 41,6 órát dolgoztak, míg a magyar adat 40 óra volt. A magyar nők tényleges munkaideje alig maradt el a 38,9 órás uniós átlagtól: 38,6 óra volt.
A túlórákat tekintve a tagországi különbségek elég nagyok: míg például az Egyesült Királyságban a vizsgált évben a foglalkoztatottak 27 százaléka túlórázott (de a nem uniós tag Svájcban a 39 százalékot is elérte a túlórázók aránya), Bulgáriában viszont csak 2,6 százaléka. Magyarország a maga 5,4 százalékos arányával valahol az alsó harmadban helyezkedett el a tagországok rangsorában.
A túlórázók aránya Magyarországon az utóbbi évtizedben folyamatosan csökkent, 2013-ban a férfiaknak már csak 1,2, a nőknek 0,9 százaléka végzett ilyen formában plusz munkát. Többségüknek ez heti 6–10 óra túlmunkát jelentett. Kissé meglepő adat, hogy a túlórák több mint egynegyedéért nem fizettek a munkáltatók – írja a KSH.
A KSH az egész hetes munkaidő-kiesést is megvizsgálta: az adatok szerint 2013-ban a csaknem 4 millió magyar foglalkoztatott közül átlagosan csaknem 130 ezren nyilatkoztak úgy, hogy az előző héten valamilyen okból nem dolgoztak. A foglalkoztatott nők 4,2, míg a férfiaknak 2,5 százaléka hiányzott egy átlagos megfigyelési héten.
A hiányzás miatt kieső munkanapok száma magasabb a nőknél, mint a férfiaknál. Az egész heti munkaidő-kiesés két legfőbb oka a szabadság, illetve a betegség: a kettő együtt a nőknél 84,8, a férfiaknál 82,7 százalékban magyarázta az egész heti távollétet.
2013-ban az alkalmazásban álló férfiak 69,3, a nők 74,5 százaléka dolgozott normál, egyműszakos műszakrendben, a többiek pedig különböző atipikus munkarend szerint. Az atipikus munkarend a nőknél főként (14,3 százalék) a két műszakos munkarendet jelentette. A férfiaknál viszont a kétműszakos munkarenddel nagyjából megegyező súlya volt a rendhagyó, illetve változó műszakrendnek is. A három, illetve négy műszakos rendben az alkalmazásban állók 6 százaléka, mintegy 220 ezer ember dolgozott.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Közeledik a nagy nap: az elemző szerint ezért nyerheti meg a Fidesz a választást
Óriási a tét: Brüsszel, Washington, Kijev, Berlin, Párizs, Peking és Moszkva számára sem mindegy, mi lesz április 12-én
Brüsszel, Washington, Kijev, Berlin, Párizs, Peking és Moszkva számára is téttel bír az áprilisi magyar választás. A voksolást minden korábbinál inkább befolyásolhatják a nemzetközi élet eseményei. Kohán Mátyás írása.
Nem ördöglakat az EU-bővítés – a Nyugat-Balkán lehetőséget, Ukrajna pedig veszélyt jelent
Magyarország kulcsszerepet játszhat a folyamatban.
Magyar Péter vakarhatja a fejét: az uniós minimumszintre csökkentette a kormány az üzemanyagok jövedéki adóját
A védett árú üzemanyag hozzájárulhat az infláció mérsékléséhez és az energiapiaci drágulás hatásainak tompításához.
Jó híreket kaptak a honvédelmi alkalmazottak és a pedagógusok – így ismeri el a munkájukat a kormány
Belföld
Legkésőbb áprilisban mindenki pedagógus kézhez kapja az egységes plusz összeget.
„Mi ütött Volodimir Zelenszkijbe?” – már a Politico szerint is sokat enged meg magának az ukrán elnök
A brüsszeli székhelyű lap szerint elfogyott az ukránok türelme az őket pénzelő Nyugattal szemben.
Ukrajna elszabadul, az EU meg lapít
Megállt az idő, és egy agresszív, primitív, soviniszta nemzetállam jelent meg a keleti határainkon.
Orbán Viktor betonkemény üzenetet küldött Zelenszkijnek a Békemenet előtt (VIDEÓ)
„Magyarország nem lesz ukrán gyarmat. Zelenszkij itt nem parancsol!” – jelentette ki a miniszterelnök.
Még mindig van lejjebb: így hergelik az ukránokat a halálosan megfenyegetett Orbán Viktor ellen
Akik ennek köszönhetően teljesen el vannak rugaszkodva a valóságtól.
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kizökkentidő
2014. július 26. 13:31
Általánosan elterjedt gyakorlat a munkáltatók részéről, hogy rosszul számolják ki a munkabért(a munkavállaló kárára) a dolgozók kb. 10százalékánál.
Ráférne a munkáltatókra egy alapos ellenőrzés, persze kérdés hogy ez esetben nem vennék-e zokon a zaklatást és nem költöznének-e tova.
Válasz erre
1
0
Felhasználó név
2014. július 26. 10:27
Magyarorszàg jobban teljesit!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Válasz erre
0
1
Apáczai
2014. július 26. 10:18
KSH: "A túlórák negyedéért nem fizettek a munkaadók"
Hol vannak ilyenkor a jogvédők? A szakszervezetek?
TESZNEK RÁ.
Válasz erre
3
0
Wazze
2014. július 26. 09:43
"Az európai uniós átlagnál kevesebbet túlóráznak a magyar munkavállalók, a részmunkaidősök viszont többet dolgoznak"
Ez egy kibaszott hazugság!
A részmunkaidősök pedig csak azért részmunkaidősök, mert a munkáltató nem akarja teljes munkaidóre bejelenteni! A többit pedig zsebből zsebbe fizetni!
Teljesen általános módszer...
Válasz erre
6
0