Levezették, hogy hogyan is néz ki a gazdasági semlegesség a gyakorlatban: szép évünk lesz jövőre (VIDEÓ)
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
Az RTL Klub úgy reagált a reklámadó szabályainak újabb módosítására: bebizonyosodott, hogy a szabályozásnak semmi köze az arányos közteherviseléshez, hanem a kormány el akarja hallgattatni azokat a médiumokat, amelyeket nem tud befolyásolni. A Fidesz szerint csak a kiskapukat zárják be.
L. Simon László úgy módosítaná a reklámadóról szóló törvényt, hogy az adóalapot csak akkor lehetne csökkenteni, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Így az RTL Klub mégis meg kellene, hogy fizesse a reklámadót, annak ellenére, hogy jelentős elhatárolt vesztesége volt az elmúlt években.
Az RTL Klub közleményben úgy kommentálta L. Simon újabb javaslatát: „szinte tudni lehetett, hogy ha az eredetileg elfogadott törvényt nem sikerül úgy megfogalmazni, hogy az ezt a célt elérje, azt azon nyomban módosítani fogják és még inkább az RTL-re szabják”.
Szerintük mindez egyértelmű beismerése annak, amit a társaság hetek óta állított: a törvénynek semmi köze az arányos közteherviseléshez vagy a kereskedelmi televíziók műsoraihoz. A közlemény szerint a törvény célja mostantól még világosabb: ne maradjon olyan jelentős médium az országban, amelyet a hatalom nem tud befolyásolni. „Hogy célját elérje, azoktól az eszközöktől sem riad vissza, hogy korlátozza a szabad versenyt, a piacgazdaságot és a sajtószabadságot” – olvasható a közleményben.
A Fidesz-frakció szerint viszont azért szükséges a reklámadótörvény módosítása, hogy minden kiskapu bezáruljon, senki ne kerülhesse el az adó megfizetését. A törvénymódosítás „megakadályozza, hogy nyereséges multinacionális médiacégek fiktív veszteségekre hivatkozva kibújjanak az adózás alól” – írta közleményben a kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja.
L. Simon előterjesztéséről kifejtették: az indítvány szabályozza a reklám közzétevője és a hirdetés megrendelője közötti szerződéseket, továbbá bevonja az adózásba a reklámértékesítő társaságokat, a sales house-okat is. Értékelésük szerint a módosítással átláthatóbbá válik a reklámot megrendelő és az azt közzétevő közötti viszony. A javaslat alapján ha a reklám közzétevője nem rendelkezik olyan nyilatkozattal, amelyben kijelenti, hogy eleget tett a reklámadó-fizetési kötelezettségének – vagyis nem fizette be az adót –, akkor azt a megrendelőnek kell rendeznie úgy, hogy az általa megrendelt reklámközzététel ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része után 20 százalékot kitevő egyszeri adót kell fizetnie – ismertette a frakció.