Lázár János Közép-Európa leghatékonyabb kormányát alakítaná ki

Közép-Európa leghatékonyabb kormányának kialakítását nevezte legfontosabb feladatának Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti szerdai miniszterjelölti meghallgatásán. A bizottság 7 kormánypárti igen szavazattal, 4 ellenzéki ellenében támogatta Lázár János kinevezését. Azt is elmondta: arra törekszik, hogy a Miniszterelnökség válogatott elitcsapat legyen a kormányzaton belül, és megjegyezte, hogy a kabinet nem a kétharmad, hanem a háromharmad kormánya akar lenni, amely minden magyar választópolgár érdekeit képviseli.

Ismertetése szerint a Miniszterelnökség fogja összehangolni a kormány általános politikai programját, a szervezeten belül lesz közigazgatási államtitkári értekezlet, fejlesztéspolitikai, nemzetpolitikai és vidékfejlesztési államtitkárság, a kormányzati stratégiáért és kormányzati kommunikációért felelős államtitkársággal együtt. Közölte, hogy továbbra is vezetni fogja a politikai államtitkári értekezletet, a nemzetpolitikát pedig Semjén Zsolt felügyeli majd.

Tájékoztatott arról is, hogy a Magyar Fejlesztési Bankot, a TakarékBankot érintő kormányzati döntések, a takarékszövetkezetek átalakítása, és a Magyar Posta felügyelete is a Miniszterelnökséghez tartozik. A négy év feladata egy erős takarékszövetkezeti-népbanki hálózat, illetve állami befolyás alatt is álló agrár és zöldbanki hálózat létrehozása – mondta.

A Miniszterelnökség feladata lesz a közigazgatás jövőjének meghatározása mellett a kormányhivatalok, járási hivatalok felügyelete, ahol a kormányhivatalok megerősítésével átszervezések is várhatók. Az építészet és építésügy is a Miniszterelnökséghez kerül, mint a fejlesztéspolitikához és a közigazgatáshoz szorosan kapcsolódó terület, ahogy legkésőbb az Európai Bizottság megalakulásakor a külügyi tárcától az európai ügyek is átkerülnek ide. „Azt a feladatot kaptam Orbán Viktor miniszterelnök úrtól, hogy Közép-Európa leghatékonyabb kormánya legyen a magyar kormány, amely érdemben befolyásolja az ország gazdasági-társadalmi versenyképességét” – fogalmazott. Közölte: a politikai kormányzás a választói érdek képviseletét jelenti, a Miniszterelnökség feladata a kormány választók felé tett ígéreteinek számonkérése, kikövetelése, és ha kell végrehajtása. A tárcánál kap helyet az informatikai koordináció is, amelyben egyik cél a vidékfejlesztéshez kapcsolódó információs technológia fejlesztése.

Lázár János közölte: az operatív programok vitája sikeres volt, minden operatív program mögött társadalmi vita áll. Megjegyezte, hogy a kormánynak jövő héten el kell juttatnia Brüsszelbe a vidékfejlesztési operatív programot. Terveik szerint június 24-ig lezárják az Európai Bizottsággal a partnerségi megállapodás tárgyalását, azt követően, hogy június 7-től megkezdik az operatív programok benyújtását. Jelezte: a pályázati pénzeknek idén meg kell jelenni a rendszerben, a projekteknek legkésőbb ősszel el kell kezdődniük.

A vidékfejlesztés azért kerül a Miniszterelnökséghez, mivel a kormány szeretné az uniós támogatások rendszerét egységesíteni, a vidékfejlesztési előirányzat 1019 milliárd forint lesz a következő 7 évben. Kiemeltnek nevezte a vidék megtartó képességének erősítését, a kistelepülések egészségügyi, oktatási, szociális ellátórendszereinek fejlesztését. A vidékfejlesztési pénzek agrártámogatássá alakulnak, a támogatásoknál 80 százalékban a kis és közepes családi vállalkozásokat részesítik előnyben, az alapból a csak növénytermesztéssel foglalkozókat kizárják – ismertette Lázár János. Kérelem nélküli, automatikus átalánytámogatási rendszert vezetnének be a mostani 180 ezer földalapú pályázóból 70 ezernek.

Harangozó Gábor (MSZP) meglepetésnek nevezte a vidékfejlesztés elkülönítését a földművelésügyi tárcától, de egyetértett azzal, hogy a helyi gazdaság fejlesztéséhez a forráselosztáson változtatni kell. Kónya Péter független képviselő szerint az eltelt 25 év legnagyobb hibája a közbeszerzések átláthatatlansága volt, ezért a változtatási tervekről érdeklődött.

Lázár János válaszában feladatának nevezte a közbeszerzési tanácsadás költségeinek minimalizálását, a bürokrácia egyszerűsítését, ami az EU pénzek 15 százalékát elvitte. Ez a közbeszerzés rendszerét is érinti, ami szintén a Miniszterelnökséghez kerül – mondta. „A nyakam van rajta, hogy a gazdasági növekedéshez és a gazdaság működtetéséhez szükséges források mind kikerüljenek a rendszerbe” – fogalmazott. Szavai szerint az agrárfejlesztésekben a birtokpolitika az adópolitika és a támogatáspolitika egyszerre vezethet sikerre.