A Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád szerint elkoptatható a magyar államadósság, ám annak csökkenése kezdetben nagyon alacsony lesz. A KT elnöke elmondta: ahhoz, hogy az államadósság jelentősen csökkenjen a GDP éves növekedési szintjének kétszer akkorának kell lennie, mint a nominális államadósságénak.
Az államadósság „elkoptatható”, középtávon levihető egy, a GDP-hez mérten elviselhető arányig – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az Állami Számvevőszék által „Az államadósság-mutató mérséklésének középtávú perspektívái” címmel rendezett csütörtöki konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón. A Költségvetési Tanács (KT) elnöke kifejtette: az államadósság finanszírozását tekintve Magyarországnak évente mintegy 5000-6000 milliárd forint tőketartozást kell megújítania, emellett körülbelül évi 1000 milliárd forintot tesz ki az államadósság menedzselésének költsége, beleértve a kamatokat, a banki költségeket, és a csődkockázati felárra (CDS-re) fordított kiadást. Ezt a mintegy 1000 milliárd forint kiadást az adott évi költségvetések biztosítják, a költségvetések elsődleges egyenlege ugyanis évek óta többletet mutat, a költségvetés nem túlköltekező – emelte ki a KT elnöke.
Kovács Árpád szerint belátható időn belül az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 60 százalékig levihető, de eleinte a csökkenés nagyon szerény mértékű lesz. Elmondta: reálisnak mondható a kormány középtávú terve, az, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya 2017 végére 76 százalékra mérséklődhet.
A KT elnöke elmondta: most az a törvényi előírás, hogy az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított arányát egy adott naptári naphoz igazítva kell megvizsgálni, így előtte lehet a kívánt szintnél nagyobb is. Az államadósság a mostani körülmények között menedzselhető – mutatott rá Kovács Árpád, aki azt is elmondta: az egyes éves költségvetések bevételei a büdzsé nettó kiadásait fedezik, ráadásul a kiadási oldalon nincs további, lényegi mozgástér, így ahhoz, hogy az államadósság érdemben csökkenjen a bruttó hazai termékhez mérten, a GDP szintjének kétszer gyorsabban kellene emelkednie, mint a nominális államadósság szintjének.
Kovács Árpád szólt arról is, hogy idén az első félévben a KT két kérdésben vizsgálta a magyar makrogazdasági folyamatok alakulását, részben a munkaügyi folyamatokra, a foglalkoztatásra, részben a versenyképességre és az exportpiacokon való szereplésre koncentrált, ezekről a területekről a tanulmányok hamarosan elkészülnek, és publikálják majd.
Kovács az Állami Számvevőszék szemináriumán elmondta: a felelős költségvetési politika céljait a középtávú költségvetési tervezés során is érvényesíteni kell. Kovács Árpád aláhúzta, hogy a szabályalapú költségvetés-tervezéssel olyan gazdasági problémákra is találhatók megoldások, mint a közszféra túlköltekezése, a fenntarthatóság kérdése, ezeknek a mechanizmusoknak a következményeit a gazdasági válság súlyosan elmélyítette, és megoldásuk az utóbbi években sürgős beavatkozásokat igényelt. A szabályalapú költségvetés-tervezés segítségével megteremthető az államháztartás tartós finanszírozhatósága, valamint a fenntartható fejlődés feltételei, nélküle azonban elképzelhetetlen a versenyképesség megerősítése – mutatott rá.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Újra a technikai recesszió fenyegeti Európa legfontosabb gazdaságát.
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
Az ország igazi érdeke az építkezés, a fejlődés, nem a műbalhé, a hergelés, a kampány folytatása.
Beszédes számokat közöltek.
Az államadósság jelenlegi mértékéről is értekezett Sebestyén Géza.
Szalai Piroska közgazdász az M1 műsorában ismertette, hogy mennyire stabil valójában a magyar gazdaság.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
Egy kezdő képviselővel szemben ott áll a rutinos minisztérium, lobbista, az uniós apparátus: azok kapnak tehát még nagyobb befolyást, akiket senki sem választott meg. Sebestyén Géza írása.
