Kovács Árpád: A magyar államadósság elkoptatható

Az államadósság „elkoptatható”, középtávon levihető egy, a GDP-hez mérten elviselhető arányig – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az Állami Számvevőszék által „Az államadósság-mutató mérséklésének középtávú perspektívái” címmel rendezett csütörtöki konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón. A Költségvetési Tanács (KT) elnöke kifejtette: az államadósság finanszírozását tekintve Magyarországnak évente mintegy 5000-6000 milliárd forint tőketartozást kell megújítania, emellett körülbelül évi 1000 milliárd forintot tesz ki az államadósság menedzselésének költsége, beleértve a kamatokat, a banki költségeket, és a csődkockázati felárra (CDS-re) fordított kiadást. Ezt a mintegy 1000 milliárd forint kiadást az adott évi költségvetések biztosítják, a költségvetések elsődleges egyenlege ugyanis évek óta többletet mutat, a költségvetés nem túlköltekező – emelte ki a KT elnöke.

Kovács Árpád szerint belátható időn belül az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 60 százalékig levihető, de eleinte a csökkenés nagyon szerény mértékű lesz. Elmondta: reálisnak mondható a kormány középtávú terve, az, hogy az államadósság GDP-hez mért aránya 2017 végére 76 százalékra mérséklődhet.

A KT elnöke elmondta: most az a törvényi előírás, hogy az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított arányát egy adott naptári naphoz igazítva kell megvizsgálni, így előtte lehet a kívánt szintnél nagyobb is. Az államadósság a mostani körülmények között menedzselhető – mutatott rá Kovács Árpád, aki azt is elmondta: az egyes éves költségvetések bevételei a büdzsé nettó kiadásait fedezik, ráadásul a kiadási oldalon nincs további, lényegi mozgástér, így ahhoz, hogy az államadósság érdemben csökkenjen a bruttó hazai termékhez mérten, a GDP szintjének kétszer gyorsabban kellene emelkednie, mint a nominális államadósság szintjének.

Kovács Árpád szólt arról is, hogy idén az első félévben a KT két kérdésben vizsgálta a magyar makrogazdasági folyamatok alakulását, részben a munkaügyi folyamatokra, a foglalkoztatásra, részben a versenyképességre és az exportpiacokon való szereplésre koncentrált, ezekről a területekről a tanulmányok hamarosan elkészülnek, és publikálják majd.

Kovács az Állami Számvevőszék szemináriumán elmondta: a felelős költségvetési politika céljait a középtávú költségvetési tervezés során is érvényesíteni kell. Kovács Árpád aláhúzta, hogy a szabályalapú költségvetés-tervezéssel olyan gazdasági problémákra is találhatók megoldások, mint a közszféra túlköltekezése, a fenntarthatóság kérdése, ezeknek a mechanizmusoknak a következményeit a gazdasági válság súlyosan elmélyítette, és megoldásuk az utóbbi években sürgős beavatkozásokat igényelt. A szabályalapú költségvetés-tervezés segítségével megteremthető az államháztartás tartós finanszírozhatósága, valamint a fenntartható fejlődés feltételei, nélküle azonban elképzelhetetlen a versenyképesség megerősítése – mutatott rá.