Aggódnak a norvégok a magyar társadalomért

Az európai ügyekért felelős norvég miniszter, Vidar Helgesen szerint aggodalomra ad okot a magyarországi civil társadalom helyzete – olvasható a budapesti norvég nagykövetség honlapján pénteken közzétett nyilatkozatban. A nyilatkozat szerint „régóta érkeznek Magyarországról olyan hírek, hogy a politika megpróbál beleavatkozni az EGT és Norvég Alap kezelésébe, és ez mélységes aggodalomra ad okot”. 

„Mélységes aggodalmamat fejezem ki a magyar hatóságok civil társadalom ellen tett intézkedései, valamint a szólásszabadság korlátozásának kísérlete miatt. Az EGT és Norvég Alap célja, hogy támogassa az alapvető európai értékek érvényesülését. A magyar hatóságok szerződésszegő magatartása az ezen értékekkel való szakítást is jelzi” –közölte Vidar Helgesen.

A dokumentumban emlékeztettek: a magyar hatóságok nemrégiben elrendelték a Norvég Civil Alap programjainak a vizsgálatát, ami ellentmond az EGT és Norvég Alap kezelését szabályozó egyezménynek, melyet Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel kötöttek. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrei június 2-án reggel megjelentek az alapkezelő székhelyén, továbbá a konzorcium két másik tagjánál, és különböző dokumentumok átadását követelték. Hozzátették, hogy a norvég kormány, hogy kifejezze aggodalmát emiatt, június 4-én berendelte az oslói nagykövetet a norvég külügyminisztériumba, június 5-én pedig a norvég nagykövet tett látogatást a budapesti külügyminisztériumban. „Ha a magyar hatóságok a Norvég Civil Alap kezelését dokumentáló iratokba szeretnének betekinteni, azt a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodától (FMO) kell kérni” – hangsúlyozta a miniszter.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára május 29-i sajtótájékoztatóján azt mondta, magyar kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is vizsgálni, hogy a Norvég Alapból Magyarországra érkezett pénzek felhasználása rendben zajlott-e. A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár korábban azt mondta: az átfogó vizsgálat célja, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. 

Május elején Norvégia, Liechtenstein és Izland a Norvég Alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, mert kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A finanszírozók ezt a megkötött egyezmények megszegésének nevezték. A magyar fél akkor azt kérte, hogy a felfüggesztést terjesszék  ki arra a három alapra is, amelyek civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósítanak.