Rezsicsökkentés és avítt szellemiség

Rogán Antal vasárnap Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán, a Fejlődő Vállalkozások Egyesülete által szervezett iCon Gazdaságpolitikai Konferencián Róna Péterrel, az Ökopolisz Alapítvány társelnökével a 21. századi gazdasági szabadságharcról folytatott vitájában arról beszélt, hogy az alkotó energiák felszabadításának egyik legfontosabb feltétele a vállalkozások mozgásterének bővítése és versenyképességének javítása, amit a kormány a rezsicsökkentés kiterjesztésével is igyekszik a következő időszakban elősegíteni.
A politikus úgy vélte: a külföldön munkát vállaló magyarok többsége életkezdésének feltételeit próbálja megteremteni. Hiányzik egy, az első Orbán-kabinet idején már létrehozott és sikeres, ám a szocialisták által később tönkretett otthonteremtési program, tette hozzá, jelezve, hogy a következő években a költségvetési mozgástér függvényében ennek újraindítását tervezik.

Hangsúlyozta: a KSH adatai szerint 2010 és 2013 között 50 ezerrel nőtt a külföldön dolgozó magyarok száma, miközben 320 ezerrel bővült a hazai foglalkoztatottság.
Minden munkahelyet, így az állam és a külföldi tőke által teremtett állásokat is meg kell becsülni – mondta, emlékeztetve, hogy a kormánynak 184 milliárdot kellett az előző ciklusban munkahelyvédelemre költenie.

Szólt arról is, hogy Magyarország 2010-ben gyámság alatt, csődhelyzetben volt, miközben a gazdaságpolitika fő irányát az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap szabta meg. „Az előző kabinetek talán legnagyobb hibája, hogy nem éltek a válság előtti fejlődési lehetőségekkel” – fogalmazott.

Rogán Antal kiállt a nagy külföldi cégek jelenléte mellett, mondván, a gyártóbázisok kiépítését követően számos nagyvállalat a fejlesztőközpontját is Magyarországra telepíti. Ugyanakkor közölte: nem volt szerencsés és komoly következményekkel járt, hogy nem csak a versenyszférában történtek külföldi tőkebefektetések.

Kérdésre válaszolva a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: „a devizahitelek korszakát le kell tudni zárni Magyarországon”, a népesedési politikáról szólva pedig elmondta: jövőre, vagy 2016-ban növelik a kétgyermekes családok adókedvezményét.

Róna Péter a 2010 előtti hibákról szóló mondandójával egyetértve, felidézte: 2007-ben 1 forint GDP növekedéssel 7 forint adósságnövekedés párosult Magyarországon. Az alapproblémát azonban a „szocialisták szerencsétlenkedésén” túl az ország évszázados függőségében látta. Úgy vélte: a rendszerváltás koreográfusai a külföldi tőke és a multik behívásával folytatták ezt a szemléletet, majd amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az 1990-ben választott út nem jött be, következett a fülkeforradalom.

A közgazdász szerint a Fidesz „avítt szellemiségű” politikát folytat és újabb, immár állami függőségi viszonyrendszert teremtett. Kijelentette: az elmúlt 25 évben nem történt valódi megújulás Magyarországon. Eközben a világgazdaságban óriási fejlődés megy végbe, amelynek alapja a társadalmi alkotóképesség felszabadítása, a hatalomtól való függés pedig e kreativitás további korlátozását jelenti.

Róna Péter szerint a külföldön dolgozó fiatalok tömegei nemcsak a pénzért hagyták el az országot, hanem álmaik megvalósulásának lehetőségét keresik. Az Ökopolisz Alapítvány társelnöke elmondta, a növekedési mutatók Magyarországon 2014-re 2,5 százalékos gazdasági bővülést prognosztizálnak, miközben Románia és Észtország 3,8, a világgazdaság egésze pedig 3,7 százalékos növekedés elé néz. Azt mondta, hogy az elmúlt 15 év hazai gazdasági teljesítménye elégtelen, ezzel nem lehet fenntartani egy fejlődőképes társadalmat. „El kell dönteni: a nemzet igazi célja Szent István, vagy Koppány és véget kell vetni a Putyin-flörtöknek” – tette hozzá.