Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A Magyar Nemzeti Bank ajánlása szerint futamidőtől függően 3,5-4,25 százalék közötti szinten maximálnál a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó teljes költségmutatót (TKM).
A Magyar Nemzeti Bank ajánlást adott ki az átlátható költségszerkezetű és konstrukciójú, értékálló, az ügyfelek számára előnyös nyugdíjbiztosítási termékek hazai elterjedése érdekében azt követően, hogy 2014 januárjától személyi jövedelemadó kedvezménnyel támogatják a magánszemélyek nyugdíjbiztosítási megtakarításait. A jogszabályváltozásra kezdeményezően reagáló jegybank iránymutatásának célja, hogy az általa meghatározott jó gyakorlatnak megfelelő konstrukciókkal épüljön fel az adózás terén ösztönzővel támogatott hazai üzleti nyugdíjbiztosítási piac.
A jegybank ajánlásának elvárása az, hogy – különösen a konstrukciók szerkezetét és költségeit tekintve – egyszerű szerkezetű, átlátható, és az ügyfélnek előnyt adó nyugdíjbiztosítások jelenjenek meg a hazai piacon. Fontos, hogy a biztosító olyan, az ügyfél igényeinek megfelelő ösztönzési rendszert alakítson ki, amely elősegíti a szerződések tartós fennmaradását, és a fogyasztók szakszerű közvetítést kapjanak. Elvárás az is, hogy a termékekhez kötődő adóelőny az ügyfelek nyugdíjcélú megtakarításait gyarapítsa, ne a biztosítókhoz kerüljön.
A futamidő függvényében 3,5-4,25 százalék közötti szinten maximált TKM-et tart kívánatosnak az MNB a nyugdíjbiztosítások terén, azaz 10 éves lejáratnál legfeljebb 4,25 százalék, 15 évesnél 3,95 százalék, 20 éves futamidőnél pedig 3,5 százalék teljes költség mutatót (TKM) tart elfogadhatónak a jegybank.
A TKM egy vagyonra vetített mutató, amely jelzi, hogy hozzávetőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy költségmentes hozamhoz képest egy biztosítási termék esetében.
A jegybank elvárása a biztosítóktól és biztosításközvetítőktől, hogy az ajánlást 2014. július 1-jétől alkalmazzák.