Jogszabály-módosítást kezdeményez az ügyészség hálapénz-ügyben

2014. május 27. 11:21

Az előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz jelenlegi szabályozása egymással ellentétes értelmezésnek ad teret és így sérti a jogbiztonság követelményét. A Legfőbb Ügyészség ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál kezdeményezte a jogszabály módosítását.

2014. május 27. 11:21

Jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében a Legfőbb Ügyészség, amely a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) kezdeményezésére vizsgálta meg ezt a kérdést. A rezidensszövetség reagálásában megköszönte Polt Péter legfőbb ügyész konstruktív hozzáállását és segítségét a hálapénz jogi szabályozásának tisztázásával kapcsolatban. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője kedden az MTI-vel azt közölte, hogy a módosítást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál kezdeményezték, mert a hálapénz elfogadásával kapcsolatban felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű.

Az ügyészség álláspontja szerint a jelenlegi tényállás, miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésnek ad teret, nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét – olvasható a közleményben. A rezidensszövetség még április végén fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását. Dénes Tamás, a szövetség elnöke akkor azt írta, azért fontos az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázása, mert az új büntető törvénykönyv alapján előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.

A rezidenseket tömörítő szervezet első körben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult. A két tárca állásfoglalása szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatos minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje.

Az ügyészségi megkeresésre Polt Péter egy nappal később egy rádióinterjúban a rezidensszövetség által felvetett problémát valósnak nevezte és ígéretet tett arra, hogy válaszolni fognak rá. Mint mondta, megvizsgálják, hogy mit mond a törvényszöveg, továbbá azt, hogy mi lehetett azzal a jogalkotó akarata, és ez alapján alakítják ki az álláspontjukat. Ugyanakkor hozzátette: ez nem egy szokványos forma, az ügyészség nem szokott ilyen állásfoglalásokat kiadni.

Fazekas Géza keddi tájékoztatása szerint az ügyészség elemezte a rezidensszövetség által felvázolt jogi problémát és arra a következtetésre jutott, hogy a büntető törvénykönyv vesztegetés elfogadására vonatkozó normaszöveg értelmezése során markáns jogi érvek szólnak úgy a büntetőjogi felelősség megállapítása, mint annak hiánya mellett. A rezidensszövetség elnöke kedden az MTI megkeresésére közleményében úgy reagált, megköszönik Polt Péter legfőbb ügyész konstruktív hozzáállását és segítségét a hálapénz jogi szabályozásának tisztázásával kapcsolatban. Dénes Tamás hozzátette, a kialakult helyzettel kapcsolatban végleges álláspontjukat a későbbiekben alakítják ki.

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
=nessuno=
2014. május 27. 19:47
Nevetséges. Utólag miért is adja a beteg? Ha legközelebb megy kontrollra, további kezelésekre "kedvesek" legyenek vele. Vagyis jogtalan előnyben részesítsék. Előre fizet a lehetséges jövőbeli kezelésekért, műtétekért. Ha a bírónak a nyertes fél ügyvédje utólag nagyon hálás, legközelebb is nála tárgyal, nem fogja máshogy nézni, mert esetleg várja már, hogy megint hálás legyen?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!