Az Alkotmánybíróság szerint nem újdonság a győzteskompenzáció. Hozzátették azt is: az új és első ízben a gyakorlatban is kipróbált választási rendszer a szerzett tapasztalatok birtokában természetszerűleg módosítható vagy részleteiben megváltoztatható, ez viszont az Országgyűlés dolga.
Az Alkotmánybíróság elutasította az Együtt-PM győzteskompenzációt támadó beadványát. Az Együtt-PM április 24-én jelentette be, hogy az Ab-hez fordul, mivel a pártszövetség véleménye szerint a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét.
Az Ab - Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolásával valamint Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményével - elutasította az ügyben benyújtott alkotmányjogi panaszt és a Kúria végzése elleni alkotmányjogi panaszt is. Az Ab kifejtette: a győzteskompenzáció jogintézménye történetileg létező és Magyarországon is ismert. Szabályozása a többségi és az arányos (listás) választás elemeit úgy vegyíti, hogy a módszer egyik rendszer alkalmazásából sem következik feltétlenül.
Az egyéni kerületben a győztes az egyetlen mandátumot megszerzi a rá leadott szavazatokkal, vagyis mindazoknak a szavazata, akik a győztesre szavaztak, mandátumszerzéséhez vezet. Listán a kompenzáció (kiegyenlítés) főszabálya szerint a listára leadott és (ha van) az egyéni kerületben mandátum szerzéséhez nem vezető szavazatok számítanak. Az újdonság jelen esetben az, hogy - az indítvány megfogalmazása szerint - elvi lehetőség van az egynél több mandátum szerzésére az egyéni kerületi (vagyis többségi elven működő) szavazattal. Az Ab szerint viszont a hatályos megoldásból nem következik konkrétan meghatározott számú többletmandátum, főleg nem a mandátumok több mint fele. A hatályos megoldás nem a választáson relatív többséget szerző jelölőszervezetet támogatja, hanem csupán (ha van ilyen) az egyéni választókerületi győztest jelölő szervezetet, amely nem feltétlenül azonos a választáson a végeredményt tekintve relatív többséget szerző jelölőszervezettel.
A hatályos megoldásban csak jelentős számú, a győztesre leadott töredékszavazat eredményez mandátumot (feltéve, hogy jelölőszervezet áll a jelölt mögött és ez a szervezet listát is állított). Ha kicsi a különbség az első két jelölt között a kerületekben, vagyis kevés a prémiumhoz vezető töredékszavazat, akkor nem keletkezik többletmandátum - szögezte le az Ab. Az Ab a végzésben ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy az új és első ízben a gyakorlatban is kipróbált választási rendszer a szerzett tapasztalatok birtokában természetszerűleg módosítható vagy részleteiben megváltoztatható. Az ezzel kapcsolatos indítványozói felvetések azonban az Országgyűlésre, nem az Alkotmánybíróságra tartoznak - tették hozzá.
Ahhoz, hogy az ügy az Ab elé kerülhessen, ki kell meríteni a választási eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőségeket, ezért az Együtt-PM felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a választás országos listás eredménye ellen. A Kúria honlapján közzétett végzés szerint: a beadványozók a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a választás országos listás eredményéről szóló határozatának megváltoztatását kérték.
A győztes jelöltre leadott, a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatok is töredékszavazatnak minősülnek, amelyekkel az országos listáról mandátumot lehet szerezni. Mindez a jogorvoslatot kérők érvelése szerint arra vezet, hogy a győztes jelöltre leadott szavazatok eleve jelentősen nagyobb aránya tovább növekszik, hiszen a szavazatok relatív többségével egyet meghaladó számú mandátumot lehet szerezni. A Kúria április 26-án érdemi vizsgálat nélkül elutasította a szövetség felülvizsgálati kérelmét. A Kúria a végzésében azt is hangsúlyozta, hogy a választási rendszer, illetve az annak alapját képező normarendszer felülvizsgálatára nincs hatásköre.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók a törvénytelenség oldalára állnak, amikor elfogadják és bátorítják Magyarország miniszterelnökét az ország (nem a NER!) vezető közjogi tisztviselőinek leváltására.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei május 18-án.
Pokol Béla szerint a frissen megválasztott kormányfőnél még tart a kampány, és Európában is egyedülálló, ahogy a köztársasági elnökkel bánik.
A választás estéjén Magyar Péter elszabadult: több állami intézmény vezetőjének lemondását követelte. Itt vannak a reakcióik!
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
Dudás Zsolt szerint Bart István helyettes államtitkárrá történő kinevezése olyan szemléletet emel kormányzati szintre, amely hosszabb távon a falvak leépítéséhez vezethet.
Az orosz hadsereg eközben Dnyipropetrovszkban és a Szumi régióban is rakétázott
