Simon-ügy: összeült a nemzetbiztonsági bizottság

Két korábbi titokminisztert, Szilvásy Györgyöt és Ficsor Ádámot is meghívták a parlament nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésére. Szilvásy az ülést a Fidesz újabb kampányeseményének nevezte és nyílt ülést kért, azonban a nemzetbiztonsági ellenőrzések iratai minősítettek, így ezekről végül az eredeti tervek szerint zárt ülésen tárgyaltak. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke ugyanakkor leszögezte: ha Simon Gábor ügyében lezárult a nyomozás, a teljes akták nyilvánosságra hozását fogja kezdeményezni.

Szilvásy György a zárt ülés után újságíróknak elmondta: Simon Gábor C típusú ellenőrzésének ügyében az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjével közösen megállapították, hogy sem az akkori Nemzetbiztonsági Hivatalt, sem az akkor irányító minisztereket nem terhelheti felelősség, amiatt hogy nem tártak fel olyan információkat, amelyeket nem szerepeltek a kérdőíven. Ez az átvilágítás arra nem jó, hogy kiderítse, ha valaki hazudott. Arra jó, hogy az általa közölt információkat ellenőrizze a hivatal, hogy kiszűrjék az esetleges kockázatokat – tette hozzá.

Elmondta továbbá: kezdeményezte, hogy Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen beszéljék végig a C típusú ellenőrzések tanulságait. Hiszen – mint mondta – információ alapján a jelenleg Országgyűlésben, illetve a különböző állami beosztásokban is ültek, ülnek olyanok, akiknél 2010-et követően is kockázati tényezők vetődhettek fel. Szilvásy György kérdésre válaszolva azt mondta: 100 százalékig biztos abban, hogy Simon Gábor felhalmozott vagyona „biztosan nem pártpénz”, s „nem kötődik párttevékenységhez, Simon Gábor közszolgálati tevékenységéhez”. 

Ficsor Ádám újságíróknak nyilatkozva elmondta: évente több ezer C típusú vizsgálatot végez a hivatal. Azok az információk, amelyek a miniszterhez eljutottak nem merült fel semmilyen gyanú Simon Gábor ügyében. Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja az ülés után azt mondta: „meglepően segítőkész” volt a két miniszter a meghallgatáson, s széles körű tájékoztatást adtak. Hozzátette: csütörtökön Mesterházy Attilától, az MSZP elnökétől is ugyanezt a hozzáállást várják.

Kocsis Máté egyetértett abban, hogy nem a titokminisztereket terheli a felelősség, hanem mint mondta: a C típusú ellenőrzésnek vannak visszásságai. Ezért is nyújtott be korábban törvénymódosítást – melyet később az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett –, hogy több alkalommal, folyamatosan ellenőrizhetők legyenek a hivatásos állományú szervek, nemzetbiztonsági szervek hivatásos állományú tagjai, s a közszereplők is. Az ellenjegyző miniszternek - aki sok ezer ilyet aláír évente – nem feltétlenül kell utánajárni mindennek, a probléma az, hogy az ellenőrzés nem folyamatos – szögezte le Kocsis Máté.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke is azt mondta: világos, hogy nem a miniszterek hibáztak, hanem az, aki megtévesztette a hatóságokat, továbbá, hogy ebben az ellenőrzési rendszerben nem lehet kiszűrni az ilyen kockázatokat. Molnár Zsolt rendszeres, mélyebb ellenőrzést tartana elfogadhatónak. Az új parlamentnek lesz ezzel dolga – tette hozzá a szocialista képviselő. Kérdésre válaszolva azt mondta: nem a szocialista pártnak kell kiderítenie, honnan van Simon Gábor eltitkolt vagyona. Mint mondta: egy ilyen ügyben „az a helyes, ha egy politikus nem kezd nyomozni”. Az volt a dolguk, hogy kizárják annak nincs köze a párthoz, valamint politikai tevékenységhez.   Molnár Zsolt azt mondta: a Simon-Welsz ügyben indított ténymegállapító vizsgálattal összefüggésben csütörtökre meghívott Mesterházy Attila szerdán, vagy csütörtökön ad választ, hogy megjelenik-e az ülésen.