Londoni elemzők szerint a fő kérdés a bankokkal fenntartott viszony

Londoni pénzügyi elemzők hétfői helyzetértékelései szerint a magyar gazdaság középtávú növekedési kilátásának egyik legfontosabb tényezője, hogy az újjáválasztott kormány hogyan tud majd együttműködni a bankokkal a következő négy évben az elmúlt négy év „gyakran feszült” időszakai után. A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdászai hangsúlyozták, hogy a banki hitelfolyósítás 2009 óta szűkül a magyar piacon, márpedig a fenntartható, ütemes gazdasági növekedéshez a hitelkínálat bővülése is kell. A ház szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elindított növekedési hitelprogram második szakaszának nehéz indulása is jelzi a jegybank, a kormány és a bankok közötti konstruktívabb párbeszéd fontosságát. A UBS londoni elemzői szerint a kormány és a bankok további, esetleg elhúzódó feszült viszonya a magyar gazdaság növekedési lendületét is lassíthatja. A ház szerint ugyanakkor a kormány várhatóan – az elmúlt évekhez hasonlóan - elsősorban továbbra is arra koncentrál, hogy az államháztartási hiány a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt maradjon. Ez lesz a magyar gazdaságpolitika kulcsfontosságú rögzítő eleme, és egyben lehetővé teszi, hogy Magyarország ne kerüljön ismét az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának hatálya alá – jósolták a UBS londoni elemzői.

A ház várakozása szerint a jelenlegi adórendszer jórészt változatlan marad, mivel a ciklikus fellendülés várhatóan a mostani adókörnyezetben is elősegíti az államháztartási hiánycél tartását. A cég szerint a kormány megpróbálkozhat a munkajövedelmeket terhelő adóék csökkentésével, de ehhez költségvetési mozgástér kell. Az adórendszer változatlanul hagyásából azonban az is következik, hogy a bankokra és szolgáltató szektorra kirótt különadók „nem fognak egyhamar eltűnni” – vélekedtek a UBS szakértői. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza hétfői helyzetértékelésében ugyanezzel kapcsolatban azt jósolta, hogy mivel a magyar gazdaság erősödőben van, az új Fidesz-kormány esetleg „kevésbé lesz hajlamos” további „büntető jellegű” gazdaságpolitikai intézkedések bevezetésére az üzleti szektorban és a külföldi tulajdonú bankokkal szemben. Jackson szerint azonban ha az euróövezeti gazdaság kilábalási folyamata ismét megtorpanna, akkor nem lehet kizárni újabb ilyen jövedelempótló intézkedéseket a magyar kormány részéről.