Varga Mihály a Magyar Bankszövetség éves rendes közgyűlésén arról beszélt: a kormány kész akár a szabályozási rendszerhez is hozzányúlni, ha attól gyorsulna a hitelezés. Patai Mihály a bankszövetség újraválasztott elnöke azt reméli, hogy az új kormány már nem csak bevételi forrásként, hanem a növekedés fontos szereplőjeként tekintene a bankszektorra.
A kormány figyelemmel kíséri a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatát, és akár a szabályozási rendszerhez is hozzányúl, ha az lassítja a hitelezési folyamatokat – idézi Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, a Magyar Bankszövetség éves rendes közgyűlésén pénteken Budapesten elmondott beszédéből a szakmai szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye. A miniszter hozzátette: „továbbra is fontos feladatunk a kis- és középvállalatok támogatása, hiszen a foglalkoztatottak kétharmadának ez a szektor nyújt biztos megélhetést”.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében felszólaló Balog Ádám alelnök kifejtette: a jegybank eddigi lépései az ország pénzügyi stabilitásának erősítését, a vállalati – különösképpen a kkv – hitelezés erősítését, a felügyeleti struktúra átalakítását, a pénzügyi fogyasztóvédelem előtérbe helyezését szolgálták. „Ehhez megfelelő alapot ad a stabil magyar bankrendszer” – tette hozzá az alelnök.
A Magyar Bankszövetség elnöki pozíciójába a tagok Patai Mihályt, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatóját választották újra. A testületi ülés alelnöknek Becsei Andrást, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatóját szavazta meg. Továbbá elnökségi tagsági megbízást kaptak: Hegedűs Éva – Gránit Bank Zrt., Jelasity Radován – Erste Bank Hungary Zrt., Nátrán Roland – Eximbank Zrt., Hendrik Scheerlinck – K&H Bank Zrt. és Zolnai György – Budapest Bank Zrt. A bankszövetség etikai bizottságának elnöki pozíciójára Auth Henrik közgazdászt választották meg a tagok.
Patai Mihály, a bankszövetség újraválasztott elnöke kiemelte: a versenypiac bankjaiban olyan színvonalú munka folyik, amelynek köszönhetően – a valós nehézségek, a külső hatások és a sokszor alaptalan támadások ellenére is – töretlen maradt az ügyfelek bizalma a hazai bankrendszerben. A szektor tagjaiban él a remény, hogy az új kormányzat – egy megújított kapcsolatrendszer keretében – már nem csak a költségvetés egyik bevételi forrásaként, hanem a fejlődés, a növekedés fontos szereplőjeként tekint majd a magyar bankszektorra.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Jelentősen csökkent az MNB inflációs előrejelzése.
A Varga Mihály vezette testület lejjebb vitte a kamat mértékét.
A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a tőzsdei kibocsátónak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve az olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, de ezt csak napokkal később tette meg.
Az előrejelzések szerint a Magyar Nemzeti Bank kedden akár 25 bázisponttal is csökkentheti az alapkamatot, bár az iráni konfliktus újabb fordulata még közbeszólhat.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
Most minden azon múlik, mennyire lesz tartós az iráni-amerikai megállapodás. Ha tényleg vége a háborúnak, az a magyar gazdaságra, így a forintra nézve is nagyon jó hatással lehet, de más területeken is megérezhetjük a döntés következményeit, így például az üzemanyagáraknál.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
