Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Egy férfi azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, mert tartózkodási helyén, Luxembourgban nincs magyar külképviselet, ezért szeretett volna levélben szavazni. Ám ezt a Nemzeti Választási Iroda elutasította, amit aztán a Fővárosi Törvény szék is helyben hagyott. Az Ab pedig azért nem foglalkozott az üggyel, mivel a férfi nem szavazhat levélben, ezért ezzel kapcsolatos vizsgálatot sem kérhet.
Alkotmánybíróság (Ab) érintettség hiányában visszautasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet egy magyarországi lakóhellyel rendelkező, de külföldön tartózkodó férfi nyújtott be annak érdekében, hogy levélben is leadhassa a szavazatát az április 6-i országgyűlési választáson.
A határozat testület honlapján olvasható indoklása szerint a panasz benyújtója azért kezdeményezte levélben történő szavazásának engedélyezését, mert tartózkodási helyén, Luxembourgban nem működik magyar külképviselet. A panaszos először a Nemzeti Választási Irodához fordult a levélben szavazók névjegyzékébe történő felvétele érdekében, de az iroda elutasította a kérelmét, és ezt a döntést később a Fővárosi Törvényszék is helybenhagyta.
A férfi ezt követően nyújtotta be indítványát az Alkotmánybírósághoz, ebben a választójogot és a diszkrimináció tilalmát sértőnek nevezte a levélben történő szavazás tilalmát a magyarországi lakhellyel rendelkezők esetében, és ezért ennek az alaptörvényi rendelkezésnek a hatályon kívül helyezését kérte. Az Ab határozatában azt állapította meg, hogy a panasz benyújtója érintettség hiányában nem kérheti a levélben történő szavazás feltételeinek alkotmányossági vizsgálatát, mivel a voksolás ezen módjával csak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők élhetnek.