Durvul a háború: súlyos válság felé halad a Magyar-kormány
Sulyok Tamás nem adja be a derekát, egyre kellemetlenebb a szituáció a kormányfő számára.
Újraindítottuk a rendszert
2014. március 13. 09:01
A kormányzásunkat megelőző időszakban megszüntették a szakközépiskolákat, módszeresen lerombolták az ápolóképzést. Ehhez képest a mostani kabinet tízmilliárd forintot költött foglalkoztatásra.
2014. március 13. 09:01
„Egy minapi kórházavatáson a miniszterelnök úgy fogalmazott: a kormányváltáskor az egészségügy romokban hevert, és azt gondolták, a ciklus végére már az is eredmény lesz, ha egyetlen kórház sem megy csődbe. Ennél – ahogy arról Orbán Viktor is beszámolt – azért jóval többet sikerült elérni az ágazatban. Mégis, a baloldali média mérlege szerint az elmúlt négy év nem hozott érdemi változást. Akkor mégsem beszélhetünk újjáéledt egészségügyről?
Nem szabad elmenni amellett, hogy milyen állapotban vettük át 2010-ben az egészségügyet. Emberierőforrás-válság dúlt, elakadt a nővérutánpótlás, a migráció 2004 óta nőtt. Ráadásul az adatokkal sem voltunk tisztában. Még kutatóként sikerült elérnem, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlására vonatkozó számokat hozzuk nyilvánosságra, azóta tudjuk követni az alakulásukat, és be tudunk avatkozni. Másik fontos tényező, hogy a kórházak komoly gazdasági válságban voltak, és az előző kormány húsznál több egészségbiztosítási alapot akart létrehozni, ezzel bírni fizetésre az állampolgárokat. És akkor a vizitdíjról, kórházi napidíjról, amelyet 2008-ban népszavazás útján sikerült eltörölni, még nem is beszéltünk. Mindezek tetejébe pedig megkaptuk a gazdasági világválságot, itthon pedig egy népegészségügyi válság is tetőzött. Azt tudom mondani, hogy a válságkezelésen kívül számos eredményt tudunk felmutatni.
Az orvoselvándorlásról a szaktárca azt mondja, hogy tavaly csökkent először a 2009-es szint alá. Bár az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai alapján valóban csökkent a hatósági bizonyítványukat kikérők száma az elmúlt években, azt mégis miből lehet tudni, hogy valóban »csak« az általuk dokumentált számú orvos hagyta el tavaly az országot, és nem több?
A magyar adatgyűjtésből csak egyvalamire tudunk következtetni, mégpedig arra, hogy hányan kérik ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Ugyanakkor megnéztük azt is, hogy hány magyar szakember van regisztrálva külföldön, és ez a két adat már 2008–2009 körül is megegyezett. Mostanra már azt is tudjuk, hogy az éves számokból mennyi a Magyarországon végzett külföldi hallgató, így az ő számukat le tudjuk vonni. Az adatok megtisztítása után világosan látszik, hogy a tavalyi már a második olyan esztendő volt, amikor egyértelműen csökkent a külföldre távozó doktorok száma. Mostanra a 2009-es szint alá kerültünk, ami óriási eredmény. Ezenkívül két körben megemeltük a béreket, ez az intézkedés csaknem százezer embert érintett mindkét körben, illetve az alapellátásban 26 százalékos finanszírozásemelést hajtottunk végre. Nem feledkeztünk meg a fiatal szakorvosjelöltekről sem, a rezidenseknek ösztöndíjprogramot indítottunk. Elmondható tehát, hogy négy éven keresztül célzott, megfeszített, a világválság ellenére zajló válságkezelés történt.
A szakdolgozók között ugyanakkor még mindig jelentős az elvándorlási kedv.
A múlt esztendő második fél évében már körükben is csökkent. Tény, hogy az olyan eseteket nem látjuk, amikor egy ápoló nem a szakmájában helyezkedik el külföldön; ők nem jelennek meg a diplomaigazolást kikérők között. Az ápolóhiány azonban nem elsősorban a migrációnak tulajdonítható. A kormányzásunkat megelőző időszakban megszüntették a szakközépiskolákat, módszeresen lerombolták az ápolóképzést. Ehhez képest a mostani kabinet tízmilliárd forintot költött foglalkoztatásra, és uniós pénzből tucatszámra foglalkoztatják az új szakdolgozókat az egészségügyi intézményekben. Ebben a tanévben 2300 diák kezdte meg az egészségügyi szakközépiskolai tanulmányait, és a képzés gyakorlati részét visszavittük a kórházakba.”
Hogy mit tenne Jézus, miniszter úr? Bizonyosan nem bocsátaná a magzatgyilkosságot társadalmi egyeztetésre
Hegedűs Zsolt a miniszteri meghallgatásán arról beszélt, hogy édesapja tanácsát követve igyekszik minden nehézség esetén feltenni magának a kérdést: mit mondana és mit tenne Jézus? Gaál Csaba írása.
Takács Péter visszautasította Magyar Péter vádjait, és üzent az új egészségügyminiszternek is
Állítása szerint Magyar megrágalmazta a Fideszt.
Ötvenes évek, erőszakos egyenlősítés: Lannert Judit megtámadta az egyházi iskolákat és az elitgimiket
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
Magyar orvosi csoda hét év után: így élnek ma a szétválasztott bangladesi ikerlányok
A 2019-ben végrehajtott, több mint 33 órán át tartó végső műtét az Operation Freedom nevű program csúcspontja volt.
Az MCC független magánalapítványként a jövőben is folytatni kívánja működését
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
A politika a problémák megoldásáról szól, nem a közösségi médiáról – egykori brit miniszter a Mandinernek
Nick Gibb, egykori oktatási miniszter szerint manapság sok politikus azt hiszi, hogy a munkája kimerül abban, hogy előadja magát a tévében és posztol a közösségi médiában. A valóságban viszont a politika lényege az ország problémáinak megoldása.
Hogy mit tenne Jézus, miniszter úr? Bizonyosan nem bocsátaná a magzatgyilkosságot társadalmi egyeztetésre
Hegedűs Zsolt a miniszteri meghallgatásán arról beszélt, hogy édesapja tanácsát követve igyekszik minden nehézség esetén feltenni magának a kérdést: mit mondana és mit tenne Jézus? Gaál Csaba írása.
Európai dominancia a tengerentúlon – így látja a vb-esélyeket a Mandiner
Június 11. és július 19. között a labdarúgó-világbajnokság lázában él a Föld nevű bolygó. Íme, a történelmi torna mandineres foci-vb erősorrendje.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: