„Egy minapi kórházavatáson a miniszterelnök úgy fogalmazott: a kormányváltáskor az egészségügy romokban hevert, és azt gondolták, a ciklus végére már az is eredmény lesz, ha egyetlen kórház sem megy csődbe. Ennél – ahogy arról Orbán Viktor is beszámolt – azért jóval többet sikerült elérni az ágazatban. Mégis, a baloldali média mérlege szerint az elmúlt négy év nem hozott érdemi változást. Akkor mégsem beszélhetünk újjáéledt egészségügyről?
Nem szabad elmenni amellett, hogy milyen állapotban vettük át 2010-ben az egészségügyet. Emberierőforrás-válság dúlt, elakadt a nővérutánpótlás, a migráció 2004 óta nőtt. Ráadásul az adatokkal sem voltunk tisztában. Még kutatóként sikerült elérnem, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlására vonatkozó számokat hozzuk nyilvánosságra, azóta tudjuk követni az alakulásukat, és be tudunk avatkozni. Másik fontos tényező, hogy a kórházak komoly gazdasági válságban voltak, és az előző kormány húsznál több egészségbiztosítási alapot akart létrehozni, ezzel bírni fizetésre az állampolgárokat. És akkor a vizitdíjról, kórházi napidíjról, amelyet 2008-ban népszavazás útján sikerült eltörölni, még nem is beszéltünk. Mindezek tetejébe pedig megkaptuk a gazdasági világválságot, itthon pedig egy népegészségügyi válság is tetőzött. Azt tudom mondani, hogy a válságkezelésen kívül számos eredményt tudunk felmutatni.
Az orvoselvándorlásról a szaktárca azt mondja, hogy tavaly csökkent először a 2009-es szint alá. Bár az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai alapján valóban csökkent a hatósági bizonyítványukat kikérők száma az elmúlt években, azt mégis miből lehet tudni, hogy valóban »csak« az általuk dokumentált számú orvos hagyta el tavaly az országot, és nem több?