Magyarország a Nyugat kapuja Kelet felől nézve – így ajánlotta az arab befektetők figyelmébe a magyar gazdaságot Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Rijádban, a II. Magyar-Arab Gazdasági Fórumon. A kormányfő a mintegy 250 résztvevő - magyar és arab üzletemberek, politikusok, diplomaták és kamarai vezetők – előtt Magyarország előnyei közé sorolta földrajzi elhelyezkedését, fejlett logisztikai hálózatát, a jól kiépített autópályákat, „a minőségéhez képest meglepően olcsó” munkaerőt, az alacsony vállalkozási és jövedelemadót, a mérnöki tudást, valamint azt is, hogy a munka törvénykönyve rendkívül rugalmas, csakúgy, mint a szakképzés. Magyarországon „befektetőbarát kormány várja önöket” – jelentette ki Orbán Viktor az arab befektetőknek a szaúdi fővárosban, megerősítve egyúttal, hogy ha kormánya újra bizalmat kap a választóktól, Magyarország lehet Európa legiparosodottabb országa, ahol a nemzeti össztermékhez az ipari termelés a legmagasabb arányban járul hozzá. Azt is mondta a magyar gazdaságot jellemezve, hogy „mi egy olyan nép vagyunk, amely csak abból élhet meg, amit a két kezével állít elő vagy a szellemével alkot meg. Ha dolgozunk és alkot a szellemünk, életben maradunk. Ha nem alkot a szellemünk, és nem dolgozik a karunk, egész egyszerűen a mi gazdaságunk megszűnik létezni”.
A miniszterelnök szerint Magyarország a rendszerváltás után értékes éveket vesztegetett el az arab világgal való kapcsolatépítésben, ma azonban már hosszú távú, több nemzedékre kiterjedő együttműködésre törekszik. Mint fogalmazott, a magyar nemzettel elsősorban azoknak érdemes együttműködniük, akik keresik a jövő lehetőségeit, ugyanis „nekünk ehhez koponyáink, kutató műhelyeink vannak”. A kormányfő ezt és a Magyarországon rejlő lehetőségeket ajánlotta az arab üzletemberek figyelmébe. Orbán Viktor az energetikát, a vízgazdálkodást, a telekommunikációt, az informatikai szektort és az egészségipart említette azon területek között, ahol – mint fogalmazott – „gyorsan haladhatunk előre” az együttműködésben. Végül közölte, hogy a tervek szerint idén szeptembertől az eddigi 250-ről 1500-ra nő a Magyarországon tanuló szaúd-arábiai hallgatók száma a felsőoktatásban. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kifejtette: míg 2003-ban még 800 millió dollár volt a Magyarország és az arab világ közötti kereskedelmi forgalom mértéke, addig mára ez meghaladja a 2,5 milliárd dollárt. Szavai szerint az arab befektetők újra felfedezték Magyarországot, amely nyitott előttük. Felidézte, hogy másfél évvel ezelőtt Budapesten tartották az első Magyar-Arab Gazdasági Fórumot, amely különösen sikeres volt, hiszen több mint száz magyar cég alakított ki új üzleti kapcsolatot arab vállalatokkal. A legnagyobb magyar gazdasági sikerek közé sorolta, hogy a Szentkirályi ásványvíz ma már nyolc kiskereskedelmi láncnál kapható Szaúd-Arábiában, továbbá megemlítette az arab országokba orvostechnikai berendezéseket exportáló Mediso nevű céget, valamint a Dispomedicor vállalatot, amely új üzemet nyitott Egyiptomban.
Tájékoztatása szerint a mostani szaúdi látogatás alkalmával 94 magyar cég összesen 41 befektetési lehetőséget kínál arab partnereinek hárommilliárd dollár értékben. Mokrin bin Abdel-Aziz herceg, Szaúd-Arábia második miniszterelnök-helyettese azt mondta, céljuk kiaknázni a magyar-szaúdi gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket. Hozzátette, nagyra értékelik Magyarországnak az arab világot támogató politikáját. A szaúdi kereskedelmi és iparkamarák tanácsának elnöke, Abdallah al-Mobty köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a mostani tanácskozás hozzájárulhat a magyar-arab gazdasági kapcsolatok erősödéséhez, a Szaúd-Arábiában jelen lévő magyar vállalatok komolyabb fejlődéséhez, különösen az ipar területén. Az Egyesült Arab Kamarát vezető Adnan Kassar ugyancsak hangsúlyozta: Szaúd-Arábia következetesen törekszik az arab-magyar gazdasági együttműködés fejlesztésére. A rendezvényen tudományos és technológiai együttműködési megállapodást kötött szaúdi partnerével a Nemzeti Innovációs Hivatal. Az Adnan Kassar vezette kamara pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-vel írt alá egyezményt az együttműködésről, emellett több vállalatközi megállapodás is született. A fórum részeként a magyar exportőrök termékeiket, szolgáltatásaikat ágazati standokon mutatják be arab partnereiknek.
A kiállítást Orbán Viktor és Mokrin bin Abdel-Aziz herceg nyitotta meg. A HITA honlapján elérhető tájékoztatás szerint az alapvetően kőolajexportra épülő szaúdi gazdaságban az elmúlt évtizedben egyre jelentősebb szerepet játszik a vegyipar, és az állami beruházásoknak köszönhetően az ipar szerkezete is diverzifikálódik. Részben a mezőgazdasági termeléshez szükséges természeti adottságok hiánya miatt, részben az ipari gyártószektor viszonylagos fejletlensége miatt Szaúd-Arábia egy sor alapvető mezőgazdasági és ipari termékből behozatalra szorul. A magas egy főre jutó GDP lehetővé teszi, hogy a nyitott piacgazdaság a belső fogyasztást intenzív importtal egészítse ki. A magyar miniszterelnöki küldöttség vasárnap délután érkezett a szaúdi fővárosba, amelynek repülőterén katonai díszsorfallal fogadták. A kormányfőt rijádi útjára elkísérte mások mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A delegációval tartott több mint száz magyar üzletember is. Látogatása második, egyben zárónapján, hétfőn Orbán Viktort külön is fogadja Mokrin bin Abdel-Aziz herceg, miniszterelnök-helyettes, délután pedig Abdel-Latíf az-Zajánival, az Öböl Menti Együttműködési Tanács főtitkárával tárgyal a magyar kormányfő.
