Példátlan fenyegetés Zelenszkijtől: a nagy terv része, erre készül Kijev és Brüsszel (VIDEÓ)
Az Európai Unió ezzel a lépéssel buktatá meg Orbán Viktor kormányát.
Így járt Margaret Thatcher Magyarországon
2014. március 21. 10:55
Hogy került Margaret Thatcher a hidegháborús Budapestre? Milyen világpolitikai játszmák előzték meg a Kádár Jánossal való találkozást? Hogyan vélekedett a brit Vaslady az '56-os forradalomról és a szabad világ erkölcsi fölényéről a szovjet kommunizmussal szemben? „Thatcher, Reagan és a magyar kompromisszum, 1979-84” címmel tartott előadást Dr. Christopher Collins (Margater Thatcher Foundation) Budapesten, a Danube Institute és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politikatudományi Intézet szervezésében. Tudósításunk.
2014. március 21. 10:55
Harminc éve, 1984 februárjában járt Margaret Thatcher brit miniszterelnök Magyarországon, másfél napot eltöltve a szürke, havas Budapesten. Erről az eseményről, annak előzményeiről és folyományairól tartott előadást Budapesten Dr. Christopher Collins a brut Margaret Thatcher Foundation részéről, diplomáciai iratok alapján betekintést engedve a hidegháború utolsó éveinek feszült hétköznapjaiba.
Magyarország, mint relatíve kicsi, stabil és a keleti viszonyokhoz képest prosperáló ország nem szerepelt gyakran a brit politikai agendában. „Magyarország? Milyen unalmas!” – mondta egy anekdota szerint Margaret Thatcher még 1979-ben, amikor a külügyi titkára budapesti nagyköveti kinevezésben reménykedett. De aztán újra kellett értékelnie a nézeteit.
Amikor Bryan Cartledge 1980 januárjában Nagy-Britannia budapesti nagykövete lett, a posztot kissé statikus parkolópályának tartották. A Budapesten születő, hosszas, kremlinológiai fejtegetésekkel teli jelentések alapján a brit kormányzat úgy értékelte: a magyar rezsim „represszív tolerancián” alapszik – szovjetekhez lojális külpolitikával, de gazdasági liberalizációval, ami békés belső körülményeket biztosít a kormányzatnak. Ehhez persze nyugati hitelekre is szükség volt, ami fájdalmasan nagy államadóssághoz vezetett.
Kádár János beleöregedett a hatalomba, de azt sem Magyarországon, sem a nagyvilágban nem felejtették el neki, hogy 1956-ban a szovjetekkel együttműködve vérbe fojtotta a forradalmat. Kádár ugyanakkor sikeresen hitette el, hogy nagyapó-szerű figuraként védelmezi az országot a szovjetektől – akkoriban még relatíve jó formában is volt, szemben az egészségügyi problémáktól sújtott szovjet vezetőkkel.
Magyarországot addig – az emlékezet szerint – soha nem látogatta meg brit miniszterelnök, nem volt különösebb politikai érdeklődés az ország iránt. De amikor Lengyelországban elkezdett kialakulni a politikai válság, Magyarország is egyből érdekesebb lett London számára. Ezzel párhuzamosan egyre fontosabb lett a szibériai gázvezeték ügye, aminek a fő célja az volt, hogy szovjet energiát szállítson Nyugat-Európába, s ebből a bevételből a szovjetek nyugati – főleg német – termékeket vásároljanak. Az amerikai Reagan-kormány viszont aggodalommal nézte e terveket, és korlátozni akarták a Kelet-Európába érkező nyugati pénzhiteleket. Reagan a lengyelországi szükségállapot bevezetése kapcsán üzent keményen a nyugat-európaiaknak: „Ha tényleg elhisszük, hogy ez az életünk utolsó lehetősége, hogy forradalom induljon ez ellen az átkozott hatalom ellen, akkor tudatjuk a szövetségeseinkkel, hogy ők is megfizetik az árát, ha nem tartanak velünk, tudatjuk, hogy hosszú az emlékezetünk”. Reagan szavain még az ő közeli szövetségesének számító Margaret Thatcher is megütközött, hiszen brit érdekekkel is ütközött volna a keleti szálak elszakadása. „Mély sebet okozott egy barát” – üzent Thatcher a BBC-n keresztül Reagannak.
A lengyel válság és az amerikai szigorítás miatt hamar pénzügyi gondok keletkeztek a keleti blokkban. Hírek mentek arról, hogy a szovjetek magyar bankokból is visszaszívják a pénzalapokat. Magyarország rögtön a nyugat-európai központi bankoktól kért segítséget, hogy fennmaradjon a bankrendszer iránti bizalom az országban. Magyarország ekkor már az IMF-hez és a Világbankhoz való csatlakozás előtt állt, de a végső döntésre az Egyesült Államok jóváhagyására volt szükség.
Ebben a helyzetben a Nyugat keleti politikájának alapjai voltak kérdésesek. A Reagan-kormányzatban voltak hangok, melyek szerint „nem a mi dolgunk megmenteni Magyarországot. Oldják meg a szovjetek, ha tudják vagy ha érdekli őket. Ha mi segítünk helyettük, csak az lenne a hatása, hogy enyhülne az általunk kemény munkával elért nyomás”. Thatcher tudatában volt a helyzet komolyságának, és meg akarta oldani az ügyet egy kompromisszummal. Az Európai Tanács 1981. március 28-29-i brüsszeli tanácskozásán arról beszélt: „Az a kérdés, melyik kelet-európai ország fog először csődbe kerülni, és meddig fog tovább terjedni az összeomlás. Az Egyesült Államoknak el kell jutnia az európai nézőpont elismeréséig”. Végül a Bank of England is beszállt a pénzügyi mentőcsomagba, és Magyarország megkapta a pénzt. Közben belépett az IMF-be és a Világbankba is, mindezt az Egyesült Államok ellenkezése nélkül.
De ekkor már zajlott a falklandi háború is Nagy-Britannia és Argentína között. Marjai József magyar minisztertanácsi elnökhelyettes a budapesti brit nagykövetnek azt mondta: támogatja a brit akciót – bár ki tudja, talán az argentinoknak mást mondott. Marjai megerősítette a brit miniszterelnöknek szóló budapesti meghívót is, amit Thatcher akkor még udvariasan halogatott.
Reagan és Thatcher is ellenezte a nyugati enyhülési politikát, ami szerintük a gyengeség mutatásaként, és a Kelet és a Nyugat erkölcsi egyenlőségeként volt értelmezhető. Mindketten ugyanazt a stratégiát képviselték: újra kell építeni a Nyugat védelmi rendszerét, haderejét és morálját; és a Nyugat érdekeit, valamint értékeit olyan erővel kell képviselni, amennyire csak lehet. Az újra fokozódó hidegháborúban Thatcher úgy érezte, ideje eljönni Magyarországra.
Kádár János 1983 szeptemberében találkozott idősebb George Bush-sal, az akkori amerikai alelnökkel – bár a találkozás pozitív hatásait rombolta, hogy utána Bécsben egymás mellé tette a Ceausescu-i Romániát és Magyarországot, amit Kádár és a magyarok zokon vettek. Thatcher végül novemberben fogadta el a budapesti meghívást. Kádár Jánost figyelmeztették, hogy Thatcher élesen antikommunista. Ez tükröződött egyébként Thatcher egy hivatalos brit közleménytervhez fűzött megjegyzésében is: a szöveg szerint „a magyar forradalom 27 évvel ezelőtt történt”, mire Thatcher azt jegyezte fel hozzá: „egy ilyen állítás olyan benyomást tenne, hogy csökkenteni szeretnénk annak az eseménynek a jelentőségét”.
Thatcher a budapesti Vásárcsarnokban
Thatcher végül két napot töltött Budapesten. Hivatalos beszédében úgy fogalmazott: „Mi Britanniában szenvedélyesen hiszünk bizonyos alapvető értékekben – a szabadsággal, igazságossággal és szociális demokráciával járó békében. Mindig hűnek kell lennünk hozzájuk, mindig érvelnünk kell az ügyünk mellett, és kellő eréllyel védenünk kell azt. A magyar kísérlet és rendszer eltér a miénktől, és önök elmondják majd a maguk véleményét. De vannak közös érdekeink, amiket követhetünk. Dolgozhatunk egy olyan világért, amiben együtt élhetünk, konfliktusok nélkül, kölcsönös előnyökkel úgy, hogy közben nem hagyjuk el a hitünket és nem enyhül az éberségünk sem. És a különböző szövetségi rendszereink nem zárják ki, hogy bilaterálisan együttműködjünk”.
Margaret Thatcher a hivatalos találkozókon túl ünnepi és nyilvános eseményeken vett részt – például elment a budapesti vásárcsarnokba, ahol majdnem agyonnyomta az izgatott tömeg. Mézet és paprikát vett, amit ajándékba adtak volna neki, de ragaszkodott ahhoz, hogy fizessen érte – a pénzt a nagykövet adta oda neki egy borítékban. Elment a solymári katonai temetőbe is, majd meglátogatott egy kerámiamúzeumot, amit a háború elit egy elszegényedett, de elegáns és büszke tagja mutatott meg neki.
Végül Kádár Jánossal is találkozott: a feljegyzések szerint a fenti beszédéhez hasonlóan az értékek és nézetek valódi összecsapásáról beszélt Kádárnak. Elmondta: az 1984-es amerikai választási év és a szovjet vezetői válság miatt szerepe lehet Nagy-Britanniának és Magyarországnak is. Kádár János válaszában megköszönte, hogy egyenlő felekként említette Thatcher Nagy-Britanniát és Magyarországot. A magyar vezető arról beszélt: a Szovjetunió lépéseit úgy kell értelmezni, hogy Moszkva fenyegetve érzi magát. Thatcher arról érdeklődött: a szovjet politikai vezetés gyengülése mellett erősödik-e a szovjet hadsereg szerepe Moszkvában. Kádár válaszában a szovjet vezetőket elemezte, Hruscsovtól kezdve. A beszélgetés végén Thatcher meglepő kéréssel fordult Kádárhoz: „Ha a nemzetközi helyzet nagyon veszélyessé válik, tudna-e nekem üzenetet küldeni?” Kádárnak nem volt más választása, ígéretet tett erre. Vannak feljegyzések arra is, hogy Thatcher felvetette Nagy Imre halálát is Kádár Jánosnak a beszélgetésben, mire '56 elárulója elhárította a felelősséget, a szovjetekre kenve a történteket.
Thatcher budapesti útját sikeresnek értékelték, mint az enyhülés politikájának lezárulta utáni párbeszéd első példáját. A világsajtó is közvetítette az eseményt és annak színes epizódjait. Thatcher látogatása után a brit politika nagyobb hangsúlyt fektetett Kelet-Európára. Pár évvel később, híres 1988-as bruges-i beszédében (amiben az európai közösségi intézményeket korholva megteremtette a brit euroszkepticizmus alapjait) Thatcher arról is szólt: „Soha nem feledhetjük, hogy a Vasfüggönytől keletre az egykor az európai kultúra, szabadság és identitás teljességét élvező embereket elvágták saját gyökereiktől. Mindig úgy kell tekintenünk Varsóra, Prágára és Budapestre, mint nagy európai városokra”.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Veszélyben a rezsicsökkentés: minden magyart érint Brüsszel terve Oroszországgal
Szégyenletes álláspontról írnak: Kijev szerint „semmisek” a magyarok Ukrajnát érintő döntései
Élesen reagált Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége a magyar Országgyűlés keddi határozataira.
Az ukrajnai háború tragédiája – így kaszálták el a nyugati szövetségesek a béke lehetőségét
Az MCC háromnapos nemzetközi konferenciáján ezúttal is világhírű szakemberek gyűltek össze, hogy közösen megfejtsék, mi kell ahhoz, hogy Európába visszatérjen a béke, a jólét és a szólásszabadság.
Teveabraknak hitték, feketeleves lett belőle – Petőfinek és Cseh Tamásnak is fő a kávé a Kazinczy utcában
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
Vége az ígérgetésnek: betelt a pohár a Balkánon, végzetes lehet az ukránokkal való brüsszeli kivételezés
A Nyugat-Balkán integrációja továbbra is elmarad, pedig az unió geostratégiai érdeke lenne a régió mielőbbi felvétele.
Ukrán fegyveresek lephetik el Budapestet – kiszivárgott Zelenszkij hátborzongató terve
Egy ukrán sztárújságíró szerint Kijevben egy magyar Majdan előkészítésén dolgoznak.
A budavári palotanegyed megújítása példát mutat
Így lehet egy nemzeti identitás szempontjából kiemelt jelentőségű helyszínt olyan módon fejleszteni, hogy közben annak múltja ne sérüljön – hanem megerősödjön. Finta Sándor írása.
A realizmus útja a békéhez: túl az ukrajnai háborún
Lehetséges forgatókönyvek és remény Európa számára.
Itt van Magyar Péter szakdolgozata: mutatjuk, miről is beszélnek az emberek
Miről szól a Tisza Párt elnökének szakdolgozata, idéz-e irreleváns módon benne költőket? Megszereztük a dokumentumot, amit Magyar Péter írt az egyetemen!
Összesen 30 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjkj945
2014. március 21. 13:23
http://www.hir24.hu/kulfold/2013/04/08/elhunyt-margaret-thatcher/
ugorkaszezony van???
Ja nincs is kamf ány???
Válasz erre
0
0
marko11
2014. március 21. 13:14
"Magyarország, mint... stabil és a keleti viszonyokhoz képest prosperáló ország..."
Na, igen. Erre így emlékszik egy brit, de egy lengyel, cseh/szlovák, erdélyi magyar stb. stb.
csak a magyarországi magyar nem!
(Ez a qrva szdsz egyetlen és máig tartó sikere!)
Válasz erre
3
0
nyugalmazott tanár
2014. március 21. 11:31
"Így járt Margaret Thatcher Magyarországon"
Ugyanúgy, ahogy Ceausescu nyakába került a francia "Becsületrend".
Úgy, hogy a magát "oly pökhendi módon műveltnek" tartó nyugatnak soha nem voltak skrupulusaik a diktátorokkal szemben.
A bolsevizmus és a liberálfasizmus édestestvérek.
Mindkettő a progresszivizmus elnevezésű lepel alól bújt ki. Egyik előbb, másik utóbb, de cinkos módon újra egyesültek a borzalmakban, a véres, sok száz millióra tehető népirtásban.
Válasz erre
8
1
Anti Komcsi
2014. március 21. 11:22
Orbán Viktor nemzetvédő politikája 100% megegyezik Mrs Thatcher pro-angol külpolitikájâval. Mindkettőjůknek első a saját országuk érdeke.
Válasz erre
10
1