Hiába panaszkodott az Ab-n Karácsony a választási plakátok miatt

Karácsony azt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt, hogy valaki a helyi választási bizottsághoz fordult a XVI. kerületben, amiért Karácsony plakátja az egyik út melletti  villanyoszlopon volt, ez pedig a közúti közlekedési törvény és egy kormányrendelet értelmében tilos. A bizottság első- és másodfokon is megállapította a jogszabálysértés tényét, Karácsony pedig a Kúrián támadta meg a határozatot.

A politikus arra hivatkozott, hogy a választási plakátokra csak a választási eljárási törvény szabályai vonatkoznak, nem pedig a közúti közlekedési törvény. Azonban a Kúria sem adott igazat Karácsonynak, aki ezután fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, mondván: a Kúria döntése sérti a véleménynyilvánításhoz való jogát.

Az Ab most visszautasította a panaszt, ami azt jelenti, hogy nem is foglalkoznak érdemben a beadvánnyal, mert Karácsony beadványa nélkülözi a szükséges formai feltételeket. A politikus ugyanis nem indokolta meg beadványában, hogy álláspontja szerint miért sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, ha nem szabad reklámot elhelyezni a villanyoszlopon. 

A döntés nagyon szoros volt, a tizenöt fős testületből heten csatoltak különvéleményt a végzéshez, köztük Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Paczolay szerint a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok igenis a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelentik. Mivel a választási eljárási törvény nem tartalmaz a véleménynyilvánításra vonatkozó olyan korlátot, amit a Karácsony által panaszolt kormányrendelet, ezért a tilalom ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságának alaptörvényben rögzített jogával.

A testület elnöke azonban kisebbségben maradt véleményével, így az Alkotmánybíróság nem is fog érdemben a kérdéssel foglalkozni – foglalja össze a Hvg.hu