Orbán Viktor nemzetegyesítő beszédet tartott, Magyar Péternek meg csak Orbán-idézetek és az „én-én-én” jutottak
És még a gép szerint is Orbán Viktor győzött. Varga Mátyás Zsolt írása.
1956-os megtorlások: kedden kezdődik a Biszku-per
2014. március 16. 10:50
Kedden kezdődik az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt Biszku Béla büntetőpere. A vádirathoz egyesítették azt a korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es nyilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség azzal, hogy a kommunista rendszer által elkövetett népirtást jelentéktelennek tüntette fel.
2014. március 16. 10:50
Kedden kezdődik az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt 92 éves Biszku Béla büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken.
A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta az úgynevezett karhatalmat.
A vád szerint a Kádár János vezette párt- és államvezetés, közöttük a vádlott 1956. december elejére elhatározta, ha kell, fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és kíméletlenül leszámol a polgári lakosság demonstrációival. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt.
Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, a fegyveres alakulatok pedig a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők és gyerekek.
Biszku Béla azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.
A vád tartalmazza azt is, hogy 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásáron három akadémiai kutatót, akik részt vettek a forradalomban, letartóztattak, majd órákon át súlyosan bántalmaztak. Biszku Béla ismerte a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést, az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel ellentétben azonban ismét csak elmaradt a felelősségrevonás.
A hivatalos megfogalmazás szerint a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.
Az ügyészség októberben emelt vádat a Biszku Béla lakásán 2012. szeptember 10-én tartott házkutatáson lefoglalt, engedély nélkül tartott tizenegy lőszernek minősülő sörétes vadásztöltény miatt is.
A vádirathoz egyesítették azt a korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es nyilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség. A vád szerint a nyugdíjas pártvezető a Duna Tv 2010. augusztus 4-i Közbeszéd című műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelennek tüntette fel.
A Budai Központi Kerületi Bíróság a vádirat benyújtása után felfüggesztette azt az eljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a büntető törvénykönyv vádbeli szakasza alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánítást. Az Alkotmánybíróság ebben az ügyben tavaly nyáron kimondta: a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását szankcionáló Btk-szakasz nem alaptörvény-ellenes, szükséges és arányos módon korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztést kértek, Biszku az eljárás során tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését.
Biszku Béla az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagja volt, 1957 és 1961 között belügyminiszter. A rendszerváltás után több mint két évtizeddel, 2012 őszén jelen eljárásban vették őrizetbe, majd lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, jelenleg szabadlábon van.
A Biszku Béla elleni ügyben tett eredeti feljelentés kapcsán ismeretlen tettes ellen további nyomozás is folyamatban van felbujtóként elkövetett kényszervallatás, jogellenes fogvatartás, hűtlenség és felségsértés, illetve a magyar állam területe ellen elkövetett felségsértés gyanúja miatt.
„Többet kellene beszélni '56-ról, hogy a fiatalok jobban megértsék, milyen igazi diktatúrában élni” – Csigás Zoltán Ede a Mandinernek
Belföld
Csak tizenhárom múlt, de nem lehetett visszatartani, hogy példaképei, a pesti srácok között legyen a forradalom napjaiban. Csigás Zoltán Edével, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnökével beszélgettünk élményeiről és a forradalom megítéléséről. Nagy Imre is szóba került.
Magyarország örökös bajnokai – mi történt '56 elfeledett hőseivel?
A forradalomról mindenkinek eszébe jut a kétszázezres emigráció, de arról ritkábban beszélünk, hogy a tömeges száműzés és belső emigráció még a hetvenes évek végén is éreztette a hatását. Nizalowski Attila írása.
Az életüket is kockáztatták, hogy a megtorlás elől menekülőket nyugatra segítsék – ők voltak az 56-os forradalom falusi hősei
Kultúra
A „munkás-paraszt kormány” épp oly kegyetlen volt velük, mint a népköztársaság munkásembereivel. Petri Lukács Ádám írása.
Ilyen volt 1956 gyerekszemmel: „Bárhova néztünk, holttestek, kilőtt ablakok”
Már nyolcvan év körül vannak azok, akik gyerekként átélték 1956-ot. Hogyan vészelték át a forradalmat, mire emlékeznek, és miként hatott ez későbbi életükre? Egy budai és egy miskolci asszony idézi fel emlékeit.
'56-os hazafiak álltak ki a Kossuth téri színpadra Orbán Viktor beszéde előtt
Belföld
Több olyan '56-os hazafi is a színpadról üdvözölte a megemlékezőket, aki aktív résztvevője volt a forradalom és szabadságharc eseményeinek.
Magyarországot féltem ettől az önimádó pojácától
Gondoljátok meg, végül is képzett, egyetemet végzett, sokan közülük művelt emberek és erre kaptak a nyakukba egy önimádó pojácát.
Kezdődik: összefogtak Európa vezetői, olyan szövetséget ajánlottak Zelenszkijnek, amire még nem volt példa
Londonban tartják a pénteki csúcstalálkozót.
Összesen 31 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Crüwel
2014. március 16. 17:25
A Simon Wiesenthal állja az ügyvédi költségeit...
Válasz erre
0
1
wartog
2014. március 16. 15:55
csak reménykedem, hogy az összes kinzóembert, az összes aljas rendőrt, akik részt vettek az Andrássyu.60.-ban végzett körömletépkedésben, gyilkosságokban előszedik.
Válasz erre
2
0
Fedor
2014. március 16. 15:16
Egy négy évvel ezelőtti nyilatkozat miatt pont most, a kampány idején indul el a per.
Most mondjátok, hát micsoda véletlenek vannak...
Válasz erre
1
2
liberálzöld.
2014. március 16. 14:40
Gondolom Kövér majd tanúskodik mellette. Biztosan sok mindent mesélt nek az apukája, aki "Az 1956-os ellenforradalom leverésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért." Szoc hazáért aranyfokozatot kapott.
Válasz erre
2
6