Paks: mire ment el 6,6 milliárd?

2014. február 05. 10:48

Józsa István MSZP-s képviselő leszögezi: ő volt az első „nyugati típusú, minősített nukleáris szakértő”.

2014. február 05. 10:48

„1990-től én voltam az első, nyugati típusú, minősített nukleáris szakértő, tehát én dolgoztam ezen a területen, fölépítettem egy céget, ebben sikereket értünk el” – mondja Józsa István, a Gépkar Kft. volt igazgatója az ATV-n, akinek a cége 2000 és 2010 között 6,6 milliárd forintnyi megbízást kapott a paksi atomerőműben.

De mit csináltak 6,6 milliárdért tíz éven keresztül? Józsa válasza szerint „úgy hívják ezt szaknyelven, hogy biztonságnövelő intézkedések, biztonságnövelő beruházások, valamint az éves speciális karbantartás, hogy a nukleáris biztonság szintje megőrizhető legyen”. 
 
Józsa egyébként felhívja a figyelmet arra is, hogy ő csak 2002-ig volt a Gépkar Kft. operatív vezetője, amikor országgyűlési képviselőnek választották, azután csak szakértőként tevékenykedett.

Összesen 168 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ptiszai
2014. február 25. 14:49
Volt szó tervezgetésről, de abból semmi sem lett Még 2009-ben, az MSZP és a Fidesz együtt szavazták meg a parlamentben, hogy kellene majd új atomerőmű Magyarországnak, ha a mostani paksi blokkok elöregednek. Alakult egy kormánybizottság is, de a munka nagyon lassan, szinte alig haladt. Az előkészítésre hivatott intézmények azt ígérték, hogy felmérik, milyen tendert lehetne kiírni egy ilyen építkezésre. Megvizsgálják, hogyan lehetne finanszírozni az építkezést. De konkrét ötletek nem jelentek meg, nem látszott, hogy közelebb kerülne az ország az új atomerőműhöz. 2012 júniusában kezdtek felgyorsulni az események. Az MVM cégeként megalakult a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. (9 milliárd forint alaptőkével). Ugyanabban a hónapban a Roszatom nevű orosz cég adott egy ajánlatot a magyar kormánynak. A Roszatom idén irodát is nyitott Budapesten. A hivatalos magyar álláspont azonban az maradt, hogy tender lesz majd. Dél-Koreában, az USA-ban és Franciaországban vannak még jelentős kapacitással bíró, atomerőművek készítésére képes cégek. Ezek is lobbiztok a háttérben. Gyorsulás Tavaly ősszel nagyon felpörgött az ügy, és azóta senki sem beszél már tenderről. Októberben Orbán Viktor Indiában bejelentette, hogy a mostani 40 százalékról 70-re növekedik az atomerőműből származó áram aránya Magyarországon. Mindezt négy – öt éven belül. Ez szakértők szerint teljesen irreális, de azt a következtetés levonták, hogy atomügyben hirtelen beindultak az események. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár december 17-én, a parlament gazdasági bizottságában azt mondta, hogy „Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások” vannak energetikai ügyekben, és egyértelmű volt, hogy a paksi építkezésre gondolt. Ezt erősítette, hogy a Roszatom decemberben több nagynevű magyar ügyvédi irodát is tenderre hívott hazai jogi ügyeinek képviseletére. A pályázati anyagot állítólag éppen most hétfőig kellett beadni. Nem kergetne a tatár Fontos kérdés, hogy mi lett ilyen sürgős. A mostani paksi blokkok a 2030-as évek közepéig még működhetnek, erre nemrég kaptak engedélyt. Ha korábban elkészül a tervezett két új blokk, egyáltalán nem világos, hogy mit kezd az ország ennyi árammal. Bezárnának egyéb erőműveket? Aztán újraépítenék őket, néhány év múlva, amikor a régi paksi erőművek szavatossága lejár? Mindeközben az ország áramfogyasztása 2008 óta minden évben csökkent. Honnan lesz rá pénz? Az is nagy kérdés, hogy miből finanszírozza Magyarország az építkezést. Ha hitelt vesz fel az állam, akkor veszélybe kerül az EU által előírt 3 százalékos hiánycél. Így is pengeélen van a költségvetés, a tervezett hiány 2,9 százalék. Ha túllépi a hármat, elvehetik az EU-s támogatásokat. A másik lehetőség, amire voltak már utalások, a brit modell: egy ott éppen épülő atomerőmű esetében a kormány megígérte az építkezőknek, hogy fix áron, garantált profitért veszik majd meg az áramot, 35 éven át. Csakhogy ez az EU-s versenyjogba ütközhet. A britek éles vitában vannak ebben az ügyben Brüsszellel, az EU vizsgálata még tart. Ennek a vitának kivárása fontos tanulságul szolgálhatna, hogy kiderüljön, lehet-e ilyen alkut kötni. Szóval több ok is lenne megfontoltabb haladásra. Viszont lehet találgatni, hogy miért olyan sürgős: A gáz ára (rezsi) miatt? Az események felgyorsulására egy feltételezett magyarázat, hogy az atom és a gáz alkuja összefügghet valahogy. Ahogy a Roszatom, úgy a Gazprom is állami cég, így a Kremlben összekapcsolhatják a két ügyet. 2015 nyarán jár le az orosz – magyar gázármegállapodás, amit még 1995-ben kötöttek. Azzal, hogy az állam megvette az E.on gázüzletágát, a kormányé lett a jog, hogy az új árról megegyezzen az oroszokkal. Lehet, hogy az oroszok az olcsóbb gázt a paksi építkezés megnyeréséhez kötötték. Az olcsóbb gázzal további jelentős rezsicsökkentést lehetne elérni. Ha még a választások előtt meg lehetne állapodni az új árról, az különösen jól jönne a kormánynak.
ptiszai
2014. február 25. 14:46
naccerű. ettől még nem fogok a fideszre szavazni. (a szocikra sem fogok). Egyik nagyobb rabló mint a másik.
ptiszai
2014. február 25. 14:42
Ebben nincs semmi meglepő. Fidesz már régen átvette a Paksi bizniszt, itt egy hirtelen a google keresésé után (tele a net): Pakson is dolgozhat a Közgép közel negyedmilliárd forintért Beküldte: atlatszo 2013. február 22. péntek 249,5 millió forintos megbízást nyert a Közgép konzorciuma egy közbeszerzési eljárás keretében – olvasható a 2013. február 22-i Közbeszerzési Értesítőben. A kiíró az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., az elvégzendő feladat pedig a gépházi csurgalékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója. Simicska Lajos cége nem egyedül, hanem egy helyi céggel, a Csőszer Paks Épületgépészeti Kft.-vel indult. A szerződés eredeti becsült összege 175 millió forint lett volna, ám a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat a Közgépé volt, 249,5 millió forinttal."
berzsian56
2014. február 06. 09:13
" Aki ért hozzá , tudja ez nem sok"- ezt válaszolta Józsa szakértő úr a riporter kérdédére. Ugyan már. Hát, mi az a 6,6 milliádr? -" Abból a négymilliárdból mennyi a profit? -Nagyon kevés. -Mennyi? -Ilyen 2-3 zsázalék. -Az tíz év alatt százmillió. -Áh! Talán ha negyvenmillió volt. Mondom ,nagyon alacsony volt a nyereség" Bizony. Kész ráfizetés volt az egész , talán ebbe is mentek tönkre. Józsa úr végzett matematikus, így feltehetően tudja , hogy a három százalék is szerény 198 millió, ami picivel több, mint a negyven. Ha netán meg a normális tíz százalék körüli nyereséggel számolunk, akkor meg 660 millió. Ez már, nem az a kimondott ráfizetés.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!