Tavaly 3,4 százalékkal nőtt a bruttó, 4,9 százalékkal a nettó átlagkereset – közölte a KSH. A magánszektorban 242 ezer, a közszférában 227 ezer forint a havi átlagbér. A Fidesz szerint a növekvő bérek a kormány intézkedéseinek köszönhetőek. Az Együtt-PM szerint nem úgy van az.
A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 242 200, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 227 800 forintot kerestek. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 210 200 forintra emelkedett. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 76 800 forint volt.
A pénzügyi ágazatokban dolgozókat fizetik a legjobban, itt 417 ezer forint az átlag havi bér. A legrosszabbul a vendéglátósok és a humán-szociális szektorban dolgozók keresnek, átlagosan csak 150 ezer forint körül.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 151 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 400, a szellemi foglalkozásúaké 201 300 forint. A versenyszférában a nettó keresetek 5,2, a közszférában a közfoglalkoztatottak nélkül 7,1, a nonprofit szervezeteknél 4,2 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest.
Elemzők arra számítanak, hogy az alacsony inflációnak köszönhetően a reálbérek idén is növekedni fognak. Ennek köszönhetően a lakossági fogyasztás is bővülhet, ami a 2014-es GDP-növekedés fő komponense lehet.
A Fidesz szóvivője az adatokat úgy kommentálta: a növekvő bérek a kormány intézkedéseinek köszönhetőek. Selmeczi Gabriella ezek között a családi adókedvezményt, a béremelési programokat, és a rezsicsökkentést említette. Hangsúlyozta: a kormánypártok idén további emelkedésre számítanak, amit elsősorban a kiskeresetű családok adócsökkentése, a továbbra is alacsony infláció és az egyre magabiztosabb gazdasági növekedés eredményezhet. Selmeczi hozzátette: idén emelni fogják a pedagógusok, a tiszthelyettesek és az egészségügyben dolgozók bérét is.
Az Együtt-PM az adatokra úgy reagált: a tavalyi reálbérnövekedés nem ellensúlyozza a tavalyelőtti három és fél százalékos reálbércsökkenést. Szerintük a kormány arról is hallgat, hogy 2012-ben az alacsony jövedelműeknek az adójóváírás kivezetése miatt 3,5 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a reálkeresetük, 2013-ban pedig a szuperbruttó kivezetése érintette kedvezőtlenül őket. Hangsúlyozzák: a mesterségesen és átmenetileg nulla százalékra levitt inflációval nem tartható fenn a reálbér növekedése. Ezt csak erősödő gazdasággal lehet elérni, amely a piaci munkahelyek számának növekedésében is megmutatkozna.