A GKI Gazdaságkutató Zrt. a magyar gazdasági folyamatok javulását átmenetinek és viszonylagosnak tartja, és úgy véli, hogy a „választási gazdaságpolitika” csak rövid távon élénkítő hatású, a tőkevonzó képesség helyreállítása híján azonban nem teremti meg a növekedés tartós alapjait.
Legfrissebb prognózisában a GKI továbbra is 1,3 százalékos növekedéssel számol az idén a tavalyi 1 százalékos bővülést követően, 2014-es inflációs előrejelzését azonban csökkentette a kutatóintézet, a decemberben várt 2,1 százalékról 1,5 százalékra mérsékelte. A GKI az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: a vásárlóerő növekedése csak késleltetve hat a fogyasztásra, amelynek tavalyi stagnálását idén várhatóan átmenetileg 1,5 százalék körüli növekedés követi. Tartós forintgyengülés esetén azonban ennyi sem lesz – teszik hozzá.
A fogyasztás növekedése a javuló külső konjunktúra mellett segítheti a belföldre termelő és szolgáltató cégek értékesítését. A pótlásnál markánsabb üzleti beruházások azonban az MNB növekedési hitelprogramja ellenére sem várhatók, a jogbiztonság és a piac hiánya miatt – fogalmaz a GKI.
Tavaly az első háromnegyedévben 1,1 milliárd euró működőtőke távozott az országból, változatlan gazdaságpolitika esetén az idén sem várható érdemi változás – közölte a gazdaságkutató. A GKI szerint a beruházások tavaly az uniós forrásokból finanszírozott, főleg infrastrukturális fejlesztések révén emelkedtek 4 százalék körüli mértékben, erre az évre lassulást, 2 százalékos növekedést vár a kutatóintézet.
Az alapkamat folyamatos csökkentése kihasználta a 2013 őszéig kedvező nemzetközi pénzügyi helyzetet, s olcsóbbá tette az államháztartás finanszírozását. Ugyanakkor a magyar kamatfelár még a románnál és bolgárnál is magasabb, a CDS felár pedig a régióban csak a szlovénnél és a horvátnál alacsonyabb, s felette van a kormányváltás előtti szintnek is – hangsúlyozza a GKI.
„Az alacsony kamat növeli a forint árfolyam-ingadozását, miközben gyengülése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésének felelőtlen magatartása miatt a régióban ismét a legjelentősebb. A múlt heti látványos árfolyamzuhanás ismét megkérdőjelezte a monetáris politika hitelességét” – írta a GKI.
Az előrejelzés szerint a külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, az uniós források növekvő beáramlása azonban már csak ellensúlyozni tudja a külkereskedelmi egyensúly romlását. Ez utóbbi részben a magyar export- és versenyképesség romlásának, részben a belföldi kereslet emelkedésének a következménye.
Az autóiparon kívül szinte nincs más dinamikus, fejlesztésre is hajlandó ágazat, a belföldi kereslet emelkedésének szépséghibája pedig az, hogy a fogyasztás, nem a beruházás élénkülésének lesz a következménye, ami egyelőre nem alapoz meg tartós és élénkebb növekedést – írja a GKI.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Emellett zónától függően 33-50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
Jelentősen csökkent az MNB inflációs előrejelzése.
A Varga Mihály vezette testület lejjebb vitte a kamat mértékét.
A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a tőzsdei kibocsátónak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve az olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, de ezt csak napokkal később tette meg.
Az előrejelzések szerint a Magyar Nemzeti Bank kedden akár 25 bázisponttal is csökkentheti az alapkamatot, bár az iráni konfliktus újabb fordulata még közbeszólhat.
A magyar államfő az 1956-os poznani munkásfelkelés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vett részt.
Határozottan ellenzi Robert Fico szlovák miniszterelnök azt az Ukrajnának szánt több milliárd dolláros támogatási csomagot, amelyről a közelgő NATO-csúcson döntenének.
