Az ajánlási rendszer azonban átalakult, és a régi problémákat a hatályos, ajánlóívre épülő szabályozás megoldja – hangsúlyozta a NAIH elnöke, aki előrelépésnek nevezte azt is, hogy egy választópolgár már több jelöltet is ajánlhat. Megjegyezte: az új törvény biztosítékot épített be az ajánlások gyűjtésével kapcsolatban is, amikor előírta, hogy az ajánlásokat gyűjtők nevét és aláírását is fel kell tüntetni az ajánlóíven. Ezáltal az ajánlás gyűjtése jobban nyomon követhető.
Az új választási eljárási törvény lehetőséget biztosít a választópolgároknak arra, hogy ha nem akarnak névre szóló kampányüzeneteket kapni, megtilthassák a központi nyilvántartásban megtalálható adataik kiadását a jelölteknek, jelölőszervezeteknek. (Korábban ezt csak a kereskedelmi célú reklámok esetében lehetett megtiltani). Péterfalvi Attila ezzel összefüggésben hangsúlyozta: ennek a jognak a biztosításával minden magyar választópolgár nyert.
Az MTI a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet aggályáról is kérdezte a NAIH elnökét. A TASZ szerint magában hordozza a választójog tömeges megsértésének lehetőségét az, hogy a központi és szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket az előzetes személyazonosítást megkövetelő ügyfélkapu-hozzáférés nélkül is be lehet nyújtani az interneten. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban kifejtette: kétségtelen, hogy az online ügyintézésben nehéz összeegyeztetni az ügyfélbarát megoldásokat az adatbiztonsági elvárásokkal, „de mindent összevetve a hagyományos módszerek is rejtenek magukban kockázatot”.
A visszaélések lehetőségét nagyban csökkenti a kifogásolt esetben az, hogy a választási iroda csak akkor ad helyt a kérelemnek, ha abban az állami nyilvántartással megegyezően adják meg a választó személyes adatait, ezeket pedig nagy valószínűséggel csak a választó ismeri – mondta. Hozzátette: mindazonáltal a hatóság figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket, és ha problémákat, visszaéléseket észlel, fellép a választópolgárok jogainak védelméért.