Az elmúlt negyedszázadban a kisvárosokban voltak a leglátványosabb változások – mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter a Fejér megyei Mór várossá nyilvánításának 30. évfordulóján rendezett pénteki díszünnepségen.
Navracsics Tibor szerint az ország kis- és középvárosai 1990 óta újjáéledtek: régi épületeik megújultak, belvárosaik fejlődtek, és új közösségi terek jöttek létre. „Ezek a városok nem csupán az ott élők statisztikai és földrajzi egységét jelentik, hanem ezek a városok közösségek” – fogalmazott. Újjászülettek a helyi közösségek, a helyi kultúrák, ami annak köszönhető, hogy „végre mindenki komolyan veszi magát és saját közösségét” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Az évfordulóval kapcsolatban megjegyezte: a születésnap szép hasonlat, de a bérmálás vagy a konfirmálás találóbb, mert a várossá nyilvánítással a közösség „felnőttkorba” lépett. Navracsics Tibor kiemelte: egy város már nemcsak magáért vállal felelősséget, hanem másokért is. „Egy kis falu megengedheti, hogy csak saját magáért feleljen, de egy városnak egy egész térséget kell felvállalnia. Központként a környező, kisebb településeknek segítséget kell adnia” – mondta.
Törő Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy harminc éve megkapták a lehetőséget egy magasabb szintű fejlődésre, amire a múlt is kötelezte a településen élőket. Hozzátette: a szocialista ipar és mezőgazdaság összeomlása után sikerrel vívták meg a harcokat, versenyképes vállalkozások telepedtek meg a városban, és Mór a helyi szőlőművelő hagyományok országos megismertetésében is nagy sikereket ért el. Jelezte, hogy a város vezetése a helyi vállalkozókkal karöltve jelenleg is azon dolgozik, hogy a borturizmus révén Mór meghatározó turisztikai célpont legyen.
Fenyves Péter (Fidesz) polgármester emlékeztetett rá, hogy Mór 1984. január 1-jén, századik magyar városként kapta meg ezt a rangot. Kiemelte, hogy a város szilárd alapokra épült, a mindenkori városvezetések pedig megtalálták a helyes irányt.
Schmidt Ferenc (MSZP) nyugalmazott polgármester visszaemlékezésében elmondta: Mór ezeréves fennállása óta nem történt akkora változás, mint az elmúlt évtizedekben. Nem kevés munkával és jelentős anyagi ráfordításokkal szép eredmények születtek – tette hozzá.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Van tartalék a közösségben, de még nem dőlt el, hogy az új hangok és vélemények tudnak-e érvényesülni – véli a volt miniszter. Maradhat-e Orbán Viktor hosszú távon a Fidesz elnöke? Mi lesz a migrációs paktummal és Sulyok Tamással? Lesznek-e előrehozott önkormányzati választások? Ezekről is kérdezte Kacsoh Dániel a politikust.
Az elviselhetetlen fájdalom már nemcsak a menstruációja alatt, hanem egy idő után a két ciklus között is kitartott.
A volt miniszter szerint hiteles szereplőkre, valamint hiteles kommunikációra van szükség.
A forradalmi – mai nevén „rendszerváltó” – elitnek is színre lépnek a Robespierre-jei, Saint-Just-jei, Marat-i, Dantonjai. Más néven: Leninjei, Sztálinjai, Trockijai, Buharinjai.
A politikus szerint a volt miniszterelnök a későbbiek során újra népszerűvé válhat.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
