Kiemelt projektként kezeli a kormány a múzeumi negyed építését. A Liget Budapest projektben megvalósuló építkezéseket nagyban gyorsíthatja a kiemelt státusz.
A kormány kiemeltté nyilvánította a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló, új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes beruházás közigazgatási hatósági ügyeit, és kijelölte az eljáró hatóságokat. Az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A múzeumi negyed néven ismert projekt a budapesti Városligetben valósul meg, ahol több múzeum felépítését tervezik, és az épületek környéke is megújul.
A kormány elsőfokú építésügyi hatóságként, és szakhatóságként azt a hatóságot jelölte ki, amely – az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint - az elsőfokú eljárásban amúgy is eljárna. Ugyanezt tette a másodfokú hatóság kijelölésénél is. Ugyanakkor a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára a kormány a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelölte ki.
Az építkezések ütemének felgyorsítását segíti, hogy a rendelet szerint az építésügyi hatósági eljárásokban nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, továbbá nem kell településképi véleményezési eljárást sem lefolytatni. Mindezek mellett az építésügyi hatóságnak úgy kell egyeztetnie a szakhatósággal, hogy az egyeztetésre és a felülvizsgált állásfoglalás kiadására legfeljebb 8 nap, míg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú szakhatósági közreműködés esetén legfeljebb 15 nap áll rendelkezésre.
Ahogyan nincs ingyenes színház- vagy mozijegy, sem ingyenes könyv, úgy ezen a területen is joggal várják el a vezetők, hogy legyen lehetőségük a bevételszerzésre, ezzel is kiegészítve a szerény fenntartói forrásokat.
„Pontosan tudtuk, hogy a washingtoni és a moszkvai megállapodások mellett harcolnunk kell Brüsszelben is. És ez a harc most élesedik” – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
A belügyminiszter szavaiból egyenlőre nem kikövetkeztethető, hogy pontosan milyen művekre vonatkozhatna egy ilyen tiltás.
A Tisza-vezér azt hirdette közösségi oldalán, hogy az MNB szerint nem bűnös, azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb.
Ha csak egy valamit van alkalma megnézni a lengyel fővárosban, ez legyen az. Katartikus élmény, különösen magyar szemmel.
A muszlimok szerint az LMBTQ összeegyeztethetetlen a kultúrájukkal.
2026. január 15-étől látható a hazai mozikban a Romzsa Tódor című életrajzi film, amely a XX. századi keresztényüldözés egyik legismertebb magyar mártírjának életét, vértanúságát tárja a nézők elé a címszerepben Dér Zsolttal.
