Már nyilatkozhatnak a más uniós országok Magyarországon élő állampolgárai, hogy hol akarnak voksolni a májusi EP-választáson: itt, vagy az anyaországukban.
A Európai parlamenti választást május 22-25. között bonyolítják le az EU tagállamaiban, a tagállamok azonban szabadon dönthetnek arról, hogy a rendelkezésre álló időszakban mely napon voksolnak. Magyarországon a választási eljárási törvény értelmében választás csak vasárnap tartható, ezért várhatóan május 25-én lesz a voksolás.
Az EP-választás sajátossága, hogy Magyarországon nemcsak itteni lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak, ha ezt kérik. A Magyarországon lakóhellyel rendelkező csaknem százezer európai uniós állampolgárt a napokban tájékoztatja a Nemzeti Választási Iroda (NVI) arról, hogy választójogukat hazájuk helyett Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson.
A csaknem százezer külföldi a választási eljárási törvény szerint legkésőbb a szavazást megelőző 16. napig – azaz várhatóan május 9-ig – kérheti a névjegyzékbe vételét Magyarországon a helyi választási irodák vezetőitől (a jegyzőktől). A névjegyzékbe vétel lezárulta után pedig az uniós országok választási szervei kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik mely országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországban törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.
A legutóbbi, 2009. évi EP-választás előtt több mint százezer felhívást küldött ki az Országos Választási Iroda (az NVI-jogelődje) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú európai uniós polgároknak. A megkeresettek közül 5600-an vetették fel magukat a névjegyzékbe.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
A magyar klasszis lecserélésekor 2–1-re még a Fulham vezetett.
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
