Áder János kijelölte a 2014-es országgyűlési választás időpontját. A várakozásoknak megfelelően idén április 6-án választhat az ország. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében Áder kifejtette: nem kívánta figyelmen kívül hagyni azt a hagyomány, az utóbbi három országgyűlési választás alkalmával Magyarország polgárai minden egyes alkalommal április első felében választhattak. Ez mellett még négy szempont volt, ami miatt április 6-ra írta ki a választásokat Áder.
A négy szempont:
„1. Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra. Ezt a szempontot tiszteletreméltó elődeim is fontosnak tartották, amikor kiírták a választások időpontját.
2. Magyarország érdeke – demokráciánk közel két és fél évtizedes történetének közös tapasztalata alapján –, hogy politikai nemzetünk tagjaitól a 2014-ben felhatalmazást kapó új Országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson.
3. Magyarország pillanatai drágák, ezért hazánk polgárai szempontjából kiemelten fontosnak tartom, hogy az Európai Unió új költségvetésében rendelkezésünkre álló, több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználását semmi se hátráltassa. Minél előbb lesz új felhatalmazással bíró kormány, a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok és családok annál előbb juthatnak hozzá az ország gyarapodását és polgárainak jólétét szolgáló forrásokhoz.
4. Egy ország élete azonban nemcsak a pénzről, a gazdasági lehetőségekről szól, hanem az itt élők békéjéről és nyugalmáról is. Ezért a választások időpontját meghatározó döntésemmel azt is elő kívánom segíteni, hogy – túljutva a politikai pártok versengésével szükségszerűen együtt járó zajos kampányidőszakon – a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása – bármi legyen is a hitünk.”
Az ellenzéki pártok az időponton nem lepődtek meg, úgy vélik: egyértelműen a legkorábbi időpont kedvez a Fidesznek. Schiffer András úgy fogalmazott: ha például május végén, az európai parlamenti választással egyszerre tartották volna az országgyűlési választást, akkor addigra minden bizonnyal a „rezsiblöff” már lelepleződött volna.