Tavaly év végétől folyamatosan egyre bizakodóbbak vagyunk, decemberben pedig 2002 ősze óta nem látott optimista hangulatba kerültünk a GKI Gazdaságkutató felmérése szerint.
Év végére több mint egy évtizede nem látott optimizmus uralkodott el Magyarországon: decemberben folytatódott a GKI-Erste konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értékének szinte egész évben folyamatos, látványos emelkedése, az index az év végére több mint tízéves csúcsot ért el.
A GKI Gazdaságkutató által az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a GKI-Erste konjunktúraindex a novemberi mínusz 6,1 pontról mínusz 2,9 pontra javult decemberben. Az index szezonális hatásoktól megtisztított értékének trendje 2012 végétől emelkedő, a mostanihoz hasonló érték utoljára 2002 őszén volt.
Az üzleti bizalmi index decemberben plusz 4 pontra nőtt a novemberi mínusz 0,1 pontról, a mutató legutóbb 2011 áprilisában tartózkodott a pozitív tartományban, és 2001 márciusban volt ezzel megegyező. A fogyasztói bizalmi index mínusz 22,7 pont volt decemberben a novemberi mínusz 23,3 pont után. Az érték utoljára 2010 novemberében volt ennél magasabb. Az üzleti szférán belül decemberben minden ágazat várakozása kedvezőbb lett, különösen a kereskedelmi és szolgáltató vállalatoké. Az optimista cégek aránya összességében immár meghaladta a pesszimistákét, amire utoljára 2010 végén volt példa.
Csak az építőipari bizalmi index maradt negatív tartományban. Az iparban egyaránt kedvezőbb lett az elmúlt időszaki és a várható termelés, valamint a rendelésállomány – ezen belül az exportrendelések – megítélése. Az építőiparban a novemberi megtorpanás után decemberben tovább oldódott a pesszimizmus. Az előző három hónap termelési színvonaláról és a rendelésállományról alkotott vélemény számottevően javult novemberhez képest.
A kereskedelmi bizalmi index nagyon jelentősen emelkedett. Az eladási pozícióról, a készletszintről és a várható rendelésekről egyaránt kedvezőbben nyilatkoztak a megkérdezettek. A szolgáltató cégek különösen a várható forgalmat látták a novemberinél kedvezőbben, de javult az általános üzletmenetről alkotott véleményük is. Az előző időszak forgalmát viszont romlónak érezték a válaszadók.
A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével – ahol nem változott – minden ágazatban erősödött, s enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés az iparban élénkebb lett, az építőiparban pedig enyhült a deflációs nyomás. A kereskedelmi cégek körében csökkent az áremelést tervezők aránya és kissé az árnövelés mértéke is. A szolgáltatók körében is az árcsökkenésre számítók vannak többen. Csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. Minden ágazatban sokat javult a magyar gazdaság kilátásainak megítélése, s kedvezőbb lett a lakosság véleménye is.
A GKI fogyasztói bizalmi index decemberben háromhavi, nagyon erőteljes növekedést követően már csak minimálisan emelkedett tovább, de így is kezdi megközelíteni a 2010. évi választásokat követő csúcspontját. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét decemberben kedvezőbbnek, várható megtakarítási képességét viszont kissé rosszabbnak érezte, mint novemberben.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Már a szomszédban sem hisznek az ukrán csodában.
Megnzétük, melyik párt várhatja biztosabb pozícióból a 2026-os választást Magyarországon.
Érdemes megjegyezni: a Magyar Társadalomkutató nevű intézet volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
Több dokumentumtervezet is elkészült a miami tárgyalások után.
„Egy rémálom az, ami a nagykárolyi karácsonyi vásárban történt” – mutatott rá Magyar Lóránd.
