Schmuck Andor: Ezek a fiatalok hittek Bajnai Gordonnak

Ki tud nagyobb örömöt szerezni, 76 ezer gyerek (Xénia Láz Egyesület) vagy 142 ezer idős (Tisztelet Társasága)?

Amivel most foglalkozom, az sokkal hálásabb. Amikor gyerekekkel foglalkoztunk és a Javíts egy jegyet! mozgalmat csináltuk, az valódi kihívás volt. Ne felejtsük el, akkor huszonegy-két éves voltam. Itt viszont elképesztően sok bölcsességet, tapasztalatot, szeretetet kapok. Ahogy egy blogbejegyző fikázva megjegyezte, hogy én vagyok a nemzet unokája, én ezt vállalom. Inkább leszek a nemzet unokája, mint a nemzet paprikajancsija!

Van-e bármi hasonlóság a Xénia Láz Egyesület és a Tisztelet Társasága között? Csúnya, politikai haszonelvű megközelítésből annyi látszik, hogy mindkettő egy-egy impozáns méretű adatbázis, sok-sok személyes adattal és kapcsolattal.

Annyi a közös a két mozgalomban, hogy mindkettőben tevékenyen részt vettem. Egyébként egész másról szólnak, ráadásul a Tisztelet Társasága immár kilenc éves, a Xénia-láz meg mindennel együtt két évet ért meg, ráadásul eltelt köztük nyolc év.

Az ominózus 142 ezres listáról hányan vannak, akik tagjai is az egyesületnek?

142 ezren. Mind tagok. Ráadásul, nehogy bárki azt gondolja, hogy rámegyünk a tagdíjakra, kitaláltunk egy új formációt: ők pártolandó tagok, nem pártoló tagok, hogy fizetniük kelljen.

Nem kell fizetniük?

Nekik nem.

Nincs tagdíj?

Nekik nincs.

De akkor miből működik egy ekkora szervezet?

Csak szponzorok segítségével. Az elmúlt kilenc évben egyetlen fillér állami támogatást sem kaptunk. Minden támogatót a piacról szerzünk meg.

A piacról? Hol jelenik meg a piaci érdek a támogatásokban?

Részben azoknál, akik időseknek szóló termékekkel vagy szolgáltatásokkal foglalkoznak. A másik része pedig, hogy mondjam, a személyes meggyőzőerőm is sokat segít ebben. Ami nagyon fontos, hogy mindig tevékenységekre kérünk támogatást, nem úgy, mint sok civil szervezet, akik a működésre költik a pénzt.

Azt mondja, semmilyen állami támogatást nem kapnak, a belvárosi irodájukat mégis az önkormányzattól kapták.

Amiért bérleti díjat fizetünk.

Mennyi ez a bérleti díj?

A civil szervezeteknek járó kedvezményeknek köszönhetően havi 86 ezer forint.

Ugyancsak baráti bérleti díj egy szabad szemmel is jól látható V. kerületi ingatlanért.

Mindenképpen. És én nagyon hálás vagyok érte, hogy vannak ügyek, amik a politikán felül állnak. De még egyszer mondom: soha, semmilyen pénzügyi támogatást nem kaptunk állami szereplőtől.

Az önkormányzatnak hálás, vagy Rogán Antal polgármesternek, a Fidesz frakcióvezetőjének?

Mindkettőnek. Hálás vagyok érte, hogy közösségformáló erőként működhetünk hat éve a kerületben. Ez azt is mutatja, hogy itt sokat tesznek az idősekért. Sok mindenben nem értek egyet Rogán Antallal, de nagyra becsülöm, amit a szépkorúakért tesz a Belvárosban. Oltástámogatás, fűtéstámogatás, kulturális rendezvények: le a kalappal! Minél több olyan polgármester kell, aki komolyan veszi, hogy ennek a társadalmi csoportnak is vannak igényei, ráadásul talán ők a leginkább kiszolgáltatottak.

Mennyi a működési költségük?

Körülbelül havi százötvenezer forint.

Százötvenezer forint? Nem ritka jelenet, hogy a Sas utcában kígyózik a sor, amikor éppen jegyeket osztanak valamilyen rendezvényre. Ingyen.

Igen, van olyan támogatónk, aki jegyeket vesz és felajánlja a tagjainknak.

Miért?

Hogy érezzék jól magukat.

Tehát van olyan támogató, aki százas vagy ezres nagyságrendben ad ingyen jegyeket idős embereknek? Ez nehezen hihető.

Nagyon sajnálom, ha így látja. Én tiszteletreméltónak tartom, hogy vannak olyanok, akik ebben látnak egyfajta küldetést, akkor is, ha nem rakatják ki a logójukat.

Ugye érzi, hogy nem csak tiszteletreméltó, de gyanús is lehet az efféle nagyvonalúság?

Nekem nem gyanús. Nekem az a gyanús – ha szabad ilyet mondanom –, hogy más nem teszi. És nem is értem, hogyan lehet gyanúsnak nevezni azt, aki szívén viseli az idős emberek sorsát.

Havi százötvenezer forintból – mínusz az iroda bérleti díja – fizetik az irodában dolgozó munkatársakat is?

Itt mindenki aktivista, nincs főállású alkalmazott. Itt van bérleti díj, van egy áramköltség, van egy telefonszámla, minden más költségünket a támogatóink fizetik. Például van olyan támogatónk, aki most már négy éve állja a teljes postaköltségünket.

Egy ekkora szervezetnél az évi több tízmilliós tétel. Ki ez a támogató? Miért jó ez neki?

Szerencsére az e-mailnek köszönhetően már nem tízmilliókról, hanem körülbelül kétmillió forintról van szó évente, amit egy optikai-szemészeti cég fizet. Ők így támogatnak minket. Egy olyan struktúrát hoztunk létre, amiben a szépkorúakat laza csoportosulásokba, rózsakörökbe szervezzük, és csak a rózsakörök vezetőivel kommunikálunk írásban.

A rózsakörök lennének a szépkorúak polgári körei?

Nem. Olyan közösségek, ahol fölismerték azt, hogy jó együtt lenni. Nincs politikai tartalma, nem is lehet szerintem.

Ahová lépek, párt terem

A Tisztelet Társaságának mégis van politikai tartalma.

A Tisztelet Társaságának mindig is volt érdekérvényesítő tartalma, de politikai nem. Először minden párttal aláírtunk egy szándéknyilatkozatot a kegyeleti járandóság bevezetéséről – nem lett belőle semmi. Például a kegyeleti járadék 2004-ben. Ezután MDF-megállapodás, amiből semmit nem tartottak be, ezután szakítottunk a párttal.

Ez volt a szakítás oka? Nem az MDF belső politikai harcaiba nyúlt bele egy láthatatlan kéz?

Nem, tényleg ezen bukott el az MDF-frakció: nem adta be azokat a törvénytervezeteket, amiket vállalt.

Mi újság Vas Jánossal, korábbi képviselőjükkel?

A 2010-es választások után visszatért a magánszférába, és kevesebbet foglalkozott politikával. Úgy tudom, a JESZ-ben tovább politizál, de nincs konkrét információm.

Pedig azt gondolná az ember, hogy ha valaki 2006-ban bekerül a parlamentbe a Tisztelet Társasága képviseletében, majd a kérésükre otthagyja az MDF-frakciót, az még 2013-ban is a szervezet kötelékeiben fog repülni és nem mást, például a JESZ-t erősít.

Ez pontosan ugyanolyan, mint ahogy Gyurcsány Ferenc is elorozta a mandátumot, az MSZP kötelékéből kiszállva. Mindenkinek meg kell adni ezt a lehetőséget. Ráadásul ő végigcsinálta a ciklust, elnézést is kérek tőle, hogy Gyurcsányhoz hasonlítottam.

Miért pont ő lett a Tisztelet Társasága képviselője a teljes ismeretlenségből? Miért nem Ön?

Mi több személyt javasoltunk, az MDF Vas János választotta. Én akkor nem szerettem volna a Magyar Országgyűlés tagja lenni.

Most már szeretne?

Ma már látszik, hogy ha én személyesen nem vagyok ott, akkor a szépkorúak ügye el fog sunnyadni.

2006-ban az MDF-et támogatta a Tisztelet Társasága, 2010 előtt az MSZP-vel tárgyaltak, miközben hat éve együttműködnek egy fideszes polgármesterrel. A 2014-es választásokon mire készülnek?

A Tisztelet Társasága arra mindig is odafigyelt – és én ezt nagyon támogatom – , hogy konkrét pártpolitikai tevékenységet nem végez. A következő időszakban, ha felveszem a másik sapkám, akkor számítok arra, hogy a Tisztelet Társasága fog tudni segíteni a szociáldemokratáknak. De ilyen megkeresést nem tettünk még a TT felé.

Mármint hogy saját maga felé nem tett ilyen megkeresést?

Nem, nem én vagyok az elnök meg az elnökség. Én a Tisztelet Társaságánál ügyvivő vagyok.

A Tisztelet Társasága Schmuck Andor.

Nem, a Tisztelet Társasága 142 ezer nyugdíjas. Kilencéves munkánk van benne, ami nem dobható oda egy választásra. Sose foglalkoztunk vele, hogy egy szépkorú fideszes, MSZP-s, Együtt 2014-es vagy PM-es.

2009-ben még pártot is alapítottak, a Tisztelet Társasága Pártját. Ez is rajthoz áll jövőre?

Valóban, egy kis ideig önálló pártban gondolkodtam, de tévedés volt, rá pár hónapra meg is szüntettük. Rájöttünk, hogy ez nagyon drága dolog és sosem lenne rá pénz.

Miért lenne tévedés? Néhol a nyugdíjaspártok fajsúlyos szereplői a politikának.

Nekünk 2009-ben be kellett látnunk, hogy nem vagyunk képesek megcsinálni. Nem rendelkeztünk megfelelő tudással sem.

Volt már olyan politikai projektje, az Új Baloldal, amit fideszes diverzáns akcióként könyvelt el a közvélemény.

Nézze, az Új Baloldalnak összesen két hónapig voltam tagja, aztán kiléptem. És ennél többet nem is kell mondanom.

De Ön volt az egyik alapító, nem?

Igen, az indulásnál ott voltam, de a választáson nem indultam, Szűrös Mátyás pártba kerülése után már kiléptem. Nem tudok erről többet mondani.

De mégis: az Új Baloldal 3.198 szavazatot szerzett 7 megyei listán 2002-ben. Ehhez legalább 15.750 ajánlószelvényt adott le ezekben a megyékben a 21 egyéni jelölt után. Ez hogy sikerült? Ki szedte össze a kopogtatócédulákat?

Mivel nem volt közöm hozzá, nem is törődtem vele.

A Szocdemekben több van ennél?

Jóval. Egészen más struktúrára alapozunk, mint más politikai szervezetek. A párt eredetileg azzal a szándékkal jött létre, hogy egy széleskörű összefogás részeként induljon jövőre. De most, hogy a baloldal a párját ritkítja, lehet, hogy mi magunk leszünk a baloldali alternatíva. Mi nagyon hittünk az összefogásban, csak azt kértük, hogy a szépkorúak 15 pontját támogassák a többiek. Nem kértünk mandátumot, mégis elutasították a kérésünket. Innentől egyértelmű volt, hogy saját jelöltet állítunk mind a 106 egyéni körzetben.

15 pont – az alap

Egyelőre nem látszanak a 106 jelöltjüket a parlamentbe röpítő tömegek.

A közvélemény-kutatók nem mérnek minket, így nem is látszhatnak. Ezért új megoldást találtam ki: november 30-ig a helyi szervezetekben aláírásokat gyűjtünk, hogy az illető szívesen szavazna a Szocdemek jelöltjére. Most 40 ezer aláírásnál tartunk, ha 50 ezer aláírás megvan, ami egy alacsony részvételi arányú választáson már egy százalék, akkor érdemes indulnunk jövőre.

Ha nincs, vége?

Ha nincs, akkor felelőtlenség lenne belevágni. De meglesz. És közben folyik a munka, amit elkezdtünk a nyugdíjasok 15 pontjával, amit most bővítünk programmá.

Tehát ez a 15 pont a program alapja?

Mindenféleképpen. Az az alap, hogy legyen emberi jogi megbecsültsége a szépkorúaknak. Hogy 2014 után sem kerül TB és adó a nyugdíjra.

Akkor sem, ha ez lenne az üdvös az ország jövője szempontjából?

Ilyen nincs, hogy üdvös lenne a nyugdíjcsökkentés. Nemrég láttam: az ATV-ben egy csávó arról beszélt, hogy a nyugdíjasoknak kevesebb szavazati jog járna, meg csak annyi állami nyugdíjat szabadna fizetni, ami az éhhalál elkerüléséhez elég. Erre csak azt tudom mondani, hogy a szüleink, nagyszüleink nélkül ma mi sem lennénk itt. Ahol nem jó nyugdíjasnak lenni, ott fiatalnak sem érdemes.

Magyarország nem költ már ma is erején felül nyugdíjakra?

Nem.

A 15 pontjuk még többletköltségeket is jelentene a költségvetésnek...

Körülbelül 300 milliárdról beszélünk évente.

Az elképesztően sok pénz.

Lehet, hogy elképesztő, de ha azt vesszük, hogy ezermilliárd tűnt el a NAV-nál, ha azt vesszük, hogy 130 milliárddal fizetünk több kamatterhet a kormány szabadságharca miatt, hogy csak TAO-támogatásra 54 milliárd megy el, akkor ez nem nagy pénz.

És ha azt vesszük, hogy felsőoktatásra nem egészen 150 milliárdot költ az állam jövőre? Tegyük fel, hogy van 100 milliárd forintos mozgástere a költségvetésnek, azt mire fordítanák inkább, 15 pontra vagy oktatásra?

De ne tegyük fel, mert nincs ilyen. Nincs. Szerintem kétfajta politikus létezik. Az egyik a könyvelő típusú, lásd Bajnai Gordon. Megkapta az országot, hogy megpróbálja a tartozik és a követel oldalt egyensúlyban tartani – ezt hibátlanul csinálja. A másik fajta politikus pedig, akinek vannak céljai és elképzelései. Nem árulok zsákbamacskát, én azt gondolom, hogy meg lehet teremteni a költségvetésben annak lehetőségét, hogy a szépkorúak jobban, tisztességesebben tudjanak élni. A 15 pontból 7-nek nincs anyagi vonzata. Az időseknek is jár az emberi méltóság – ezért voltunk az ENSZ-ben is. Mikor világossá vált, hogy az ENSZ madridi cselekvési terve lezárul, írtunk egy 4 oldalas anyagot. Kilencezer kilométerre nem azt nézték, hogy írja vagy hogy írja, hanem azt, hogy mit ír. És akkor rá két hétre az ENSZ idős-ügyi tanácsának elnöke tud fogadni.

Kéthetes előkészítést igényelt az egész találkozó?

Igen, úgy tűnik, kilencezer kilométerre ez normális dolog. Ezért írtam miniszterelnök úrnak is, mert Magyarország lehet a motorja annak, hogy az ENSZ-nek legyen egy idős-ügyi kartája. Ez persze nem egy hónap alatt készül el, de az ENSZ a teljes idős-ügyi apparátusát felajánlotta.

Önnek?

Nem, a magyar kormánynak, ha igényt tart rá. Ebben a dologban én odáig tudtam elmenni, hogy leírtuk az elképzeléseinket, megnézték, és látták, hogy ez így jó, de ebben több van. Ha Magyarország az EU-ból elsőként állhatna bele ebbe az ügybe. Ne felejtsük el, hogy az amerikai kontinensen ennek komoly hagyománya van, de pont az ENSZ-ben tudtuk meg, hogy az Európai Unióban ezt mindenki csak halogatja, tologatja. És hihetetlenül jó lenne, ha ez Budapest nevéhez kötődne. Ez pártpolitika felett álló, valódi nemzeti konzultáció lehetne, mert ebben helyet kéne kapnia a civileknek, a pártoknak, az érintetteknek. Bármennyire is furcsán hangzik, ez nem a szépkorúak ügye. Mire ez elkészül, 10-15-20 év múlva már mi magunk leszünk a szépkorúak. Ha összejönne, ez úgy kötődne Budapest nevéhez, mint Schengenhez az útlevél nélküli utazás. Meglátjuk, hogy innen 900 méterre is olyan nyitottan állnak-e a kezdeményezésünkhöz, mint kilencezer kilométerre.

Kétségtelen, Ön minden követ megmozgat, ha csak a legkisebb reményét is látja az összefogásnak, a párbeszédnek, de a villamosjegyes „Gordon, menjünk el Attilához” jelenet mi volt? Összefogás-paródia?

Nem paródiának szántam.

Nem trollkodás volt?

Nem szeretem ezt a trollkodást meg ilyesmit. Akkor az látszott, hogy Bajnai húzza az időt, és abban bíztam, hogy vissza lehet ültetni a tárgyalóasztalhoz. Aztán hogy ebből az lesz, hogy a két párt mindenki mást kizárva állapodik meg, és az akkori 10%-os támogatottságuk zsarolási potenciálját kihasználva 31 helyet kap az Együtt-PM? Hogy most a bejutási küszöb környékén állnak és még mindig 31 körzet az övék? Ezeket nem láthattam előre.

Az október 23-i baloldali óriáskoncertet is kihagyta, pedig igazi összefogás-csúcseseménynek ígérkezett.

Mert sajnos október 23. is ugyanarról szólt. Én nem fogok odamenni hat perc bábjátékért, ha nincs valami közös minimum. Mindenki tudta, aki felment, hogy belehazudik az ott állók arcába. Két héttel az esemény előtt megírtam, hogy ebből széthúzás lesz, az egység hamis látszata. Gyurcsány, aki eljátszotta Blaha Lujzát a színpadon, nem is reagált a levelemre. Kuncze Gábor úgy beszélt az összefogásról, hogy előtte lett volna két hete, hogy tegyen is érte, de meg sem moccant. Egyetlen ember volt hajlandó tárgyalni, Mesterházy Attila. Rá fél órára jött Juhász Péter e-mailje, hogy tudomásul vették, hogy nem leszünk ott a Műegyetemnél. És pont abba az emberbe fojtották bele a szót „összefogást!” kiabálással, aki hajlandó lett volna tárgyalni az összefogásról? Elképesztő.

Hiányolja az ellenzéki minimumot a baloldalon, pedig megvan: Orbán leváltása.

Az nem lehet minimum, hogy Orbán menjen! Mert akkor Thürmernek és Vajnainak is ott lett volna a helye a színpadon. Elképesztő, ami folyik a baloldalon: ha Bajnai meglát egy ipari kamerát, belenyilatkozik, amire Gyurcsány visszaszól. Ha valóban össze akarnának fogni, lenne rá mód. Horn Gyulától azt tanultam, lehet jól vagy rosszul kormányozni, de hibátlanul nem. Mégsem esik egy szó sem arról, hogy mi történik majd április 7. után, ha megnyertük a választást? Ehelyett arról megy a huzavona, hogy kinek hány mandátum jut.

Ez a vita jórészt az új választási rendszerből fakad. Az egyfordulós lebonyolítás nehéz helyzetbe hozza a fragmentált baloldalt. Hogyan lehet összeegyeztetni a sok-sok személyes- és pártérdeket ebben a helyzetben?

Technikailag másodpercek alatt. El is mondom, hogyan: van 35 olyan egyéni körzet, ahol soha vagy szinte soha nem nyert baloldali jelölt. 2014-ben sem fog. Ezeken a helyeken minden baloldali párt induljon el egyéniben, hogy meglegyen az országos listájához szükséges 27 jelöltje. A baloldal vezető pártja, az MSZP meg induljon mind a 106 választókerületben – a maradék 71 helyen egyedüli baloldali jelöltként. Viszonzásként egy értékalapú megállapodásban a szocialistáknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy aki ebben részt vesz, az képviselni fogja az elképzeléseit a kormányban. Ez azt jelentené, hogy még a választások előtt megtartjuk a koalíciós tárgyalásokat, hiszen csak egy forduló van. De egy probléma van: itt senki nem akar értékalapon megállapodni, mindenkit csak a saját túlélése érdekel.

Szép elméleti konstrukció, de az MSZP-n kívül ki járna jól ezzel?

Mindenki. De leginkább az ország. A pártok engem nem érdekelnek. Egy: befejeződne az egymás pártját ritkító ellenzéki mozgalom. Kettő: vége lenne annak, hogy nem arról beszélünk, hogy hogyan tudnánk jobban kormányozni. Három: világossá válik, hogy aki az MSZP egyéni jelöltjére szavaz, egyetlen szavazata sem fog elveszni. Négy: mindenki megőrizheti a saját identitását. Mindennek van három fontos előfeltétele: legyen bölcsesség, belátás és program. Mivel ezekben nem bővelkedünk, tényleg elméleti marad ez a lehetőség. Szinte nulla esélyt látok a megvalósítására, éppen ezért mondtam azt, hogy nekünk, szocdemeknek az önálló indulásban kell gondolkozni, mert egy ilyen kutyakomédiában nem szabad részt vennünk.

Ezek a fiatalok hittek Bajnainak

Ami a belátást és a bölcsességet illeti, az már a kezdetek kezdetén sejthető volt, hogy a nagy összefogást nem fogja előmozdítani, ha munkatársai – Bajnai Gordonékat megelőzve – bejegyzik az Együtt 2014 pártnevet.

A munkatársaim nem jegyezték be az Együtt 2014 pártnevet.

Azt mondja, hogy semmi köze a szocdemeknek azokhoz, akik ma az Együtt 2014 Pártot jegyzik?

A szocdemeknek nincsen, legfeljebb magánszemélyeknek.

Nincsenek személyi átfedések?

Nincs személyi átfedés az Együtt 2014 Párt vezetése és a Szocdemek vezetése között. De beszéljünk nyíltan! Ha azt kérdezi, hogy Bódás Bianka, aki nálunk aktivistaként a sajtószóvivői szerepét ellátja, egyébként az Együtt 2014-ben tevékenykedik-e, azt mondom, igen. Ez szíve joga.

Ötletadóként sem játszott szerepet a genezisben?

Ötletadóként? Mégis hogyan játszottam volna? Az azért elég furcsa lenne, hogy ülök a szobámban, és összeszedek tíz embert, akik közül egyet, bocsánat kettőt ismerek, és azt mondom, hogy tök jó, akkor csináljatok egy Együtt 2014 Pártot?

Mégis, akárcsak a Tisztelet Társaságát, ezt is Önhöz kötik, és joggal gondolhatják úgy az érintettek, hogy ez a lépés nem az összefogás érdekében történt.

Ne haragudjon, ezt én nem így látom. Ezek a fiatalok összejöttek – én akkor értesültem erről, amikor már létrehozták a szervezetet –, és hittek Bajnai Gordonnak, aki azt mondta, hogy nem akar pártot csinálni. Ilyen egyszerű. Ha a fiatalok azt gondolják, hogy a szárnyaikat szeretnék próbálgatni, ki vagyok én, hogy ezt megtiltsam bárkinek is?

Tehát akkor arra sincs ráhatása, hogy az Együtt 2014 Párt ma mit csinál vagy nem csinál?

Ráhatásom nincs, de ha megkérdeznek, akkor szívesen elmondom, hogy én hogy látom a jövőt. De ráhatás nincs. Ez egy önálló párt.

Már bejelentették, kit indítanak a 106 körzetben, folyik a megyénkénti bemutatásuk is. Az új választási szabályozás, például az aláírásos ajánlás megkönnyíti vagy nehezebbé teszi a munkájukat?

Valamennyi pártot megkerestük, hogy valamit kell csinálni az aláírásgyűjtéssel, mert így nagy baj lesz. A mai napig nincs meg a választások végrehajtási rendelete. Eddig mindenki kapott egy kísérőlapot és egy ajánlószelvényt. Az új szabályozás szerint a helyi választási bizottságtól kapott íveken lehet gyűjteni, ahol a név mellett a személyi számnak és a választó anyja nevének is szerepelnie kell. Ezzel több gond is van. Elsikkadt, hogy minden egyes aláírás-gyűjtőív után a minimálbér felét, azaz majdnem 50 ezer forintot kell fizetni, ha elveszik. Gondoljunk bele: bekopog egy nem szimpatikus a gyűjtő, összetépem a nála lévő ívet – ez 50 ezer forintjába került az aktivistának vagy a pártjának. Látom lelki szemeim előtt, hogy ezzel vehemensebb polgárok óriási károkat tudnak okozni. De a nagyobb baj, hogy az ívek alapján erősen kétséges, hogy megoldható a személyes adatok védelme.

A kopogtatócédulákon is szerepeltek a személyes adatok, azt ki kellett adni, ha ajánlottunk valakit.

Igen, de azzal csak az aktivista, a pártja meg a választási bizottság találkoztak. Most meg? Minden gyűjtő, aki bekopogtat, volt valahol és megy valahová. Így mások számára is világossá válik, hogy ki kit támogat, a szomszéd is megtudhatja, hogy fideszes vagy emeszpés vagyok-e. Ennek beláthatatlanok a következményei. Arról nem is beszélve, hogy a személyi számomhoz vagy édesanyám nevéhez kinek mi köze az aláírásgyűjtőn kívül? Szerintem tisztességesebb volt az ajánlószelvény-gyűjtést. Elég lett volna sorszámozni őket, amivel meg lehetett volna akadályozni a visszaéléseket.

Sok visszaélésre számít 2014-ben?

Könnyen lehet, mivel sok a szabályozatlan kérdés. De mi, szocdemek elképesztően fontos szerepet fogunk játszani abban, hogy legyenek választási bizottsági tagok. Úgy látom, az ellenzék egyelőre nem nagyon foglalkozik azzal, hogy minden szavazókörbe két embert kell küldeni. Országosan ez 22 ezer embert jelent, ezzel sem törődnek.

Tudtommal van ilyen kezdeményezés, Tóth Zoltáné, ami ugyanezt csinálja.

Így van. Mi az ő kezdeményezését támogatjuk, de már azt megelőzően megkerestük az ellenzéki pártokat, hogy ezzel kéne valamit kezdeni.

Önöknek van 22 ezer embere?

Nincs. Még nincs. Jelen pillanatban 3 800 emberünk van, aki vállalja, hogy dolgozik a szavazókörökben.

Csak hogy érezzük az arányokat: az Együtt-PM-nek hány embere lehet ugyanerre?

Fogalmam sincs. Az látjuk, hogy az Együtt-PM-ben a 31 egyéni jelölt megtalálása is jó másfél hónapba került. Meg azt látjuk, hogy az MSZP parlamenti jegyzője, Göndör Pista indul Együtt-jelöltként. Ez az ő dolguk, de én nem látok elképesztő tömegeket a mozgalom környékén.

A Szocdemek akkor szervezettebbek, mint az Együtt-PM?

Ez ezer százalék. De nekünk nem az Együtt-PM-hez kell viszonyítanunk magunkat.

Akkor a többi parlamenti párthoz viszonyítva?

Butaság lenne a parlamenti pártokhoz mérni magunkat.

De az Együtt-PM is félparlamenti párt.

Náluk biztosan szervezettebbek vagyunk, ezt jól mutatja, hogy vidéken hol és kivel találkozunk, aki Együtt-PM-es színeket képvisel. Van még mit behoznunk, az MSZP messze a legszervezettebb, náluk csak a Fidesz-KDNP szervezettebb. A szervezettség fontos, de azt is látni kell, hogy az LMP is bejutott a parlamentbe 2010-ben, azaz fontosabb a támogatottság – ezért gyűjtjük az aláírásokat.

Mások is gyűjtenek erre-arra.

Igen, itt van az egykulcsos aláírásgyűjtés, ami borzasztó kétségeket vet fel számomra. Nem láttam, hogy azon politikai erők vezetői, akik most a többkulcsos adóért kampányolnak, azok minden hónapban a jövedelmük minimum 16, de inkább 20 százalékát – amit a Fidesztől kaptak – jótékony célokra fordították volna. Hiszen azt gondolják, hogy ez nekik nem jár. Mi akadályozta meg őket ebben?

Ön befizette?

Igen. Én ebből presztízskérdést csináltam, befizettem egy alapítványnak.

Azt mondja, már most aktivisták ezrei állnak készenlétben a Szocdemek zászlai alatt. De miből működik az apparátusuk?

Mivel állami támogatásunk nincs, így természetesen egyéni felajánlásokból, amit a törvénynek megfelelően publikálunk majd a beszámolónkban.

Ezek mekkora nagyságrendűek?

5-10-15 ezer forintok.

Akkor nagyon sok ilyen támogató kell.

Így van.

Tehát van itthon sok olyan ember, aki 5-15 ezer forintot adományoz egy, a közvélemény-kutatásokban sem szereplő pártnak?

Igen.

Mennyiből gazdálkodtak eddig 2013-ban?

Féléves adatot tudok mondani, az újjáalapítás óta 800 ezer forintot költöttünk, ami készpénz.

Ennyi? Benzinnel, irodákkal, mindennel?

Ezért mondom, hogy készpénz. Van támogatónk, aki irodát ad. Mindenki a saját pénzéből utazik. A területi szervezeteink mindenhol lakásban működnek. Mindenki maga fizeti a telefonköltségét. Csak a központi rendezvényekre kellett pénz. Amikor itt volt nyolcvan jelöltünk a Szocdem Akadémián, mindenki maga fizette az ebédjét. Nincs se fő- se részállású munkatársunk.

2014-ben mekkora büdzsével számolnak?

A 106 egyéni jelölt után járó támogatással számolunk.

Csak az állami támogatásra alapoznak?

Arra, de bízunk a téglajegy-akciónkban is, ami régi hagyomány a szociáldemokratáknál, így épült fel a Csili Művelődési Központ is. Januártól 500 forintos téglajegyeket árulunk. Nincs ebben titok.

Az állami támogatás a kampányra jár. Utána hogyan tovább?

Erre vannak a téglajegyek. Most építjük fel a szociáldemokrata szervezetünket, amitől egy-két-három-négy-öt százalékot várok az országgyűlési választásokon. Aztán az EP-választáson már az a cél, hogy szerezzünk egy mandátumot, uniós képviselettel fussunk neki az önkormányzati választásoknak.

És ha egyszerre lesznek a parlamenti és az EP-választások?

(Fotók: Réti Bori)