Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rendezvényén tartott előadásában ugyanilyen fontosnak nevezte, hogy a pedagógusok a médiatudatosságban saját magukat is „neveljék”, hiszen a személyes fejlődés és példamutatás a legjobb módszer. Hangsúlyozta, a felső tagozatos évek alatt válik a nevelésből példamutatás, hiszen a legjobb módszer a „cselekedve tanítás”.
Hoffmann Rózsa úgy vélte, a kisgyermekkorban elkezdett tudatos nevelés nagyon fontos, és az óvodapedagógusnak nagy a felelőssége, hogy a szépet, a jót, az értéket adagolja a gyermeknek. Tévhit az, hogy a nevelésnek abból kell állnia, hogy elmondjuk, mit ne nézzen a gyerek, inkább a rávezetéssel, a szépnek és a jónak a megmutatásával lehet tudatos médiafogyasztóvá tenni a gyerekeket. Mint mondta, a kereskedelmi média „jól ráérzett” arra, hogy a gyerek a rohanásra, a péppé zúzásra, a csépelésre és az ordításra csodálkozik rá, és ha sokszor, kontroll nélkül kapcsolgatják ezeket a csatornákat, akkor ez lesz a meghatározó számukra.